A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Virág Margit (VIZITERV Environ Kft.) - Szűcs Péter (Miskolci Egyetem): Országhatárokkal osztott vízbázisok modellezése, Szatmárcseke-Beregszász térségében
7 A megadott magyar és ukrán oldali kutak egyidejű vízszint mérési eredményei alapján elvégeztük a regionális hidrodinamikai modell kalibrációját. A hidrodinamikai modell megbízhatóságát jellemző RMSE hibajellemző értékére 0.32 m-t kaptunk. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 32 cm az eltérés a modell által számított és a mért, tényleges vízszintek között. Ez a hibaérték egy regionális léptékű áramlási modell esetében igen jó megbízhatóságot jelent. A regionális modell szimulációja során három különböző termelési variánst vizsgáltunk meg. Az 1. termelési variáns a jelenlegi vízkivételi helyzet hatását kívánja szimulálni. A modellezett területen a határ két oldalán számos település található. A településeken található vízművek vízkivételeit, illetve a talajvizes rétegből történő legális és illegális célú vízkivételeket is megpróbáltuk beépíteni a hidrodinamikai modellbe. A magyarországi vízkivételeket a FETIKÖVIZIG adatai alapján helyeztük el a modellben [3]. Megállapítható, hogy a magyar oldalon a hatóságok által engedélyezett és ismert vízkivétel mértéke valamivel több, mint 3000 m 3 /nap, ebből 1230 m 3 /nap a második, míg 1970 m 3 /nap a harmadik modell réteget terheli [2]. Konkrét adatok hiányában az első modell rétegre településenként átlagosan 20 m 3 /nap (lakossági kis kutas vízhasználatok) vízkivételt becsültünk, ami 2600-3000 m 3 /nap-nak felel meg. Az ukrán partner által becsült összes vízkivétel az ukrán oldalon: 15200 m 3 /nap. Megállapítható, hogy az ukrán oldali vízkivétel többszörösen meghaladja a jelenlegi magyar felszín alatt vízkivétel mennyiségét. A komplex vízadó a jelenlegi termelési viszonyokat (6.ábra) figyelembe véve jó mennyiségi állapotokat tükröz. Jelenleg Beregszász környezetében figyelhető meg kismértékű depressziós hatás a vizsgált termelési variáns hatására. 6. ábra Vízszint eloszlás az 1. termelési variáns (jelenlegi termelés) esetében A magyar oldali vízkivételek növekedése nem várható a közel jövőben. Ezért a 2. termelési variáns során a távlati vízigények növekedésével csak az ukrán oldalon számoltunk. Összes