A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Tolnai Béla (TOVA-Partner Kft.) - Reichart Olivér (SZIE): A ivóvíz stabilitásának egy lehetséges mérőszáma

14 A klór egy része a vízben „elhasználódik”, amit klóremésztésnek is hívunk. A maradék a vízzel a hálózatban

„tovább utazik”. 2-4. ábra. Az adagolt klór felhasználása A klóremésztés során egy rész vegyi reakcióba lép, amelynek során tápanyag dús víz esetén trihalometánok keletkeznek, amelyeknek rákkeltő hatásúak van. A klóremésztés másik fele fertőtlenítési (csírátlanítási) célokat szolgál, amelynek során oxidációs folyamat eredményeként a vízben lévő baktériumok elpusztulnak. A fertőtlenítési folyamat „mellékhatásaként” az elhalt élőszervezetek a (fertőtlenítőszert tartalmazó) vízben

maradnak, és azzal továbbutazva táplálékul szolgálhatnak az elfertőzést kiváltani képes élőlények számára. A jelenséget meggyőző módon a 2-5. ábra mérési görbéje szemlélteti. 2-5. ábra. A klóradagolás hatása [6] A szerves széntartalom asszimilálható részének (AOC) növekedése a fertőtlenítés „táplálékgyártásaként” fogható

fel. A S tápanyagkoncentrációt így a vízben található, biológiailag lebontható C

BDOC és a szintén lebontható

asszimilált C

AOC összege adja. Az elfertőződés a hálózat nyitott pontjaiban (csőtörésnél, technológiai létesítményekben) következhet be és adott

feltételeke megléte esetén létre jöhet egy nem kívánt biológiai szaporodás. A szaporodás nem a víztestben,

hanem a csőfalon megtapadó biofilmben történik. Ez a folyamat, akkor lehet veszélyes, ha a hálózatba bekerülő

patogén baktériumok túlélése biztosított. (A patogén baktériumok nem a hálózatban – hisz a hálózati víz hőfoka

15 °C alatti - , hanem többnyire csak 25 °C felett, tápanyagokban dús közegben képesek elszaporodni.) A fenti meglátásokat képletünk segítségével a következőképpen vehetjük figyelembe: 4

3

,,

























ClemésztésClmaradék

BDOCAOC

CC

ht

rH

CCdt (26) Ha fertőtlenítés nem klórozás útján történik, úgy

,

0

Clmaradék

C és

0

AOC

C

. A ,Clemésztés

C

hányadot ilyenkor egy másik alkalmazott fertőtlenítési eljárás (pl. UV-besugárzás vagy

nanoszűrés) klóregyenértékeként adhatjuk meg, amely az eljárások által elért csírátlanítás mértékéhez volna szükséges.