A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Tolnai Béla (TOVA-Partner Kft.) - Reichart Olivér (SZIE): A ivóvíz stabilitásának egy lehetséges mérőszáma

14 Helyettesítve a kapott dimenziótlan számokat konkrét feladatunk az alábbi alakot is ölti. 2

4

3





























Cl

Sht

rH

Cdt (4) A továbbiakban nincs más dolgunk, mint valamilyen megfontolás révén a



szorzótényező és az

234

,,

hatványkitevők meghatározása. Hogy ilyen megállapításokat tehessünk, előbb muszáj egy kis

mikrobiológiai kitérőt tenni. 2.2. Mikrobiológiai alapvetések 2.2.1. Kockázat-stabilitás-biztonság Fogalmazzuk meg a mikrobiológiai kockázat, stabilitás és biztonság kritériumait. Kockázatos a víz, ha lehetővé teszi a mikrobák szaporodását. Stabil a víz, ha nem teszi lehetővé a mikrobák szaporodását. (Ettől még nem biztonságos, mert a túlélő mikrobák bajt okozhatnak, ha kikerülnek a tápanyag-dús környezetbe) Biztonságos a víz,  ha nincs és nem is kerülhet bele patogén mikroba, vagy  a benne lévő, vagy bele kerülhető patogén mikrobákat megfelelő tartózkodási idő esetén elpusztítja. 2.2.2. Mikroba-szaporodás alapegyenlete: Nk

dt

dN

sz

 (5) N élősejt-koncentráció (sejt∙ml-1

) t idő (min) k

sz fajlagos szaporodási sebesség (min-1

) k

sz = f (S, T, rH, C

Cl

) 2.2.3. Mikroba-pusztulás alapegyenlete: Nk

dt

dN

p

 (6) N élősejt-koncentráció (sejt∙ml-1

) t idő (min) k

p fajlagos pusztulási sebesség (min-1

) k = f (S, T, rH, C

Cl

) 2.2.4. Az élősejt-koncentráció változása Általános formában felírva az élősejtszám változását ()

szp

dN

kkN

dt (7) azaz Nk

dt

dN

 (8) Szaporodás esetén k > 0 Pusztulás esetén k < 0