A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Szabó Éva - Csengeri Tamás (FETIKÖVIZIG): Vízbázisvédelmi feladatok a magyar-ukrán határtérségben
7 A rétegvizek áramlási iránya a terület É-i részén K-Ny-i (7. ábra), míg a terület jelentősebb részén ÉK-DNy-i irányú (Major, 1993). 7. ábra. A pleisztocén összlet vízszint térképe A pleisztocén üledékek vízadó képességét illetően megállapítható, hogy a határon túli területeken az üledékanyag durvább, a szivárgási tényező magasabb, a nem peremi részeken az 500 m/d értéket is eléri. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kitermelhető vízmennyiség korlátját nem a határon túli területekről érkező utánpótlódás, hanem a kavics összlet magyarországi vízföldtani jellemzői határozzák meg. A vizsgál terület D-i részén a magyar oldalon kiváló kavics terasz található, mely távlati vízbázisként (Szatmárcseke-Tiszakóród) megkutatásra is került. Lokális modellel történtek a vizsgálatok, így a szomszédos ukrán terület adottságaival ezen vizsgálat keretein belül nem foglalkoztak. Az ukrán területen pedig a Beregszászt ellátó mezőgecsei vízbázis került részletesebb hidrogeológiai megkutatásra. Felszín alatti vízkivételek Hévizek Magyar oldalon a mintaterületen kívül eső Vásárosnaményban tártak fel és használnak kiváló minőségű termálvizet. Ukrán oldalon 37-70 o C hőmérsékletű, kb. 50 000 m 3 /d kapacitású gyógy- és termálvízkészlet használatról van tudomásunk. Lakossági- és egyéb közületi vízellátás (hideg édesvíz készletek) A mintaterületen változatos vízkivételek vannak. Míg magyar oldalon elsősorban csak a lakossági közműves vízellátás mérvadó, addig ukrán oldalon az apró településeken ásott kutas vízkivételek jellemzőek, mely kutak mélysége általában 8 m körüli. A fúrott kutak zöme 4050 m-es. A falvakban 200-300 m 3 /d vízfogyasztással számolhatunk. Az ukrán területen két nagyobb vízkivétel található, a mezőgecsei és a muzsalyi vízkivételek. A mezőgecsei vízbázis
