A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Szabó Éva - Csengeri Tamás (FETIKÖVIZIG): Vízbázisvédelmi feladatok a magyar-ukrán határtérségben
8 Beregszász városának vízellátását biztosítja, bár meg kell jegyezni, hogy csak a város központi része rendelkezik közműves vízellátással, a peremi és külterületi részek egyéni kutakból biztosítják vízszükségletüket (8000 m 3 /d). A mezőgecsei vízbázis jelenlegi kitermelése 3000 m 3 /d. A muzsalyi vízkivétel a Nagy Muzsalyhoz tartozó aranybánya ipari- technológiai vízszükségletét biztosítja. A vízkivétel 2008-ban 1200 m 3 /d volt, 2009-ben nem üzemelt, a jövőben a bánya újraindítását tervezik. Ezeken kívül napjainkra Mezővári rendelkezik saját vízbázissal. A terület többi településének a vízellátása saját talajvízre telepített kutakból (kb. 6000 m 3 /d) történik. A vízminőség alakulása Összességében megállapítható, hogy az egészségre ártalmas vízminőségi komponensek közül az ammóniumion mennyisége mutat magas értéket. A nitrogén származékok közül a nitrát és nitrit koncentrációk a vizsgálati adatok körében egy-két kismélységű figyelő kút vizében mérteken kívül nem mutattak kiugróan magas értéket. Beregszász közvetlen centrumában egy kb. 10 m mélységű kút vizében az ammónium-ion koncentráció értéke 47(!) mg/l volt. Ezen kívül még egy helyen mértek 4,5 mg/l ammóniumion koncentrációt, melyek közvetlen felszíni szennyezésre utalnak. Magyar oldalon a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati vízbázis figyelő kútjainak mérési eredményei alapján megállapítható, hogy az ammónium-ion koncentráció legmagasabb értéke a sekély kutakban 2,6 mg/l. A terület üzemelő vízmű kútjainak vizében mért érték pedig 0,18-1,88 mg/l közötti, melyek rétegeredetűnek tulajdoníthatók. Káros mennyiségek mérhetők helyenként egyes nehézfém komponensekből, például a muzsalyi aranybánya környezetében az As, Ni, Ti, ill. Beregszász egy-két kútjában az Al. Említést érdemel még a Szatmárcseke-Tiszakóród távlati ivóvízbázis sekély mélységű megfigyelő kútjaiban mért magas Al tartalom. Szennyező források a mintaterületen A sérülékeny földtani környezetben fekvő felszín alatti vizek vízminőségének megóvása érdekében meg kell ismerni a potenciális szennyező forrásokat és azok elhelyezkedését. Ezek összegyűjtése a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben fellelhető adatok, helyszíni bejárás valamint ukrán adatszolgáltatás felhasználásával történt. A „Szennyeződés-feltáró adatlapon”rögzítésre került a vizsgált területen fellelhető potenciális szennyezőforrás jellege, EOV koordinátája. Összességében elmondható, hogy jelenlegi ismeretességi fokon a legjelentősebb problémát az egyes települések csatornázatlansága okozza. A közös terepi bejárások és a rendelkezésre álló információk ellenére ezt a feladatot nem lehetett egyenértékűen elvégezni a határ mindkét oldalán. Tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodás probléma körrel külön projektek is foglalkoztak és foglalkoznak, ennek a kérdéskörnek az elkövetkező időszakban még nagyobb hangsúlyt kell kapnia mind általános környezetvédelmi (levegő, talaj, víz), mind pedig kiemelten a felszín alatti vizek védelme szempontjából. A Beregi-síkon az iparosítás rendkívül alacsony szintű. Tisztítás nélküli jelentősebb szennyvízkibocsátás a területen nincs. A lakossági szennyvízelhelyezés nem megoldott, a talajba történő szikkasztás hatása már jelentkezik a talajvíz nitrát tartalmának növekedésében. A kijelölt mintaterület magyar oldali részén összesen két település (VásárosnaményGergelyiugornya, Tarpa) csatornázott. A szomszédos határ menti területet illetően megállapítható, hogy Beregszász igen szűk központi része van részlegesen csatornázva.
