A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Szabó Éva - Csengeri Tamás (FETIKÖVIZIG): Vízbázisvédelmi feladatok a magyar-ukrán határtérségben

6 kedvező hidraulikai adottságokkal bír, az alsó pleisztocén vízadó összlet

transzmisszivitásának értéke akár a 2000-4000 m

2

/d-t is elérheti. 6. ábra. Földtani szelvény Jól szemlélteti a földtani helyzetet a fenti – ukrajnai területet érintő – földtani szelvény,

melyen látható, hogy a kavicsos, görgeteges részeken a felső pár méteres fedőt leszámítva

egyetlen réteg összlettel van dolgunk. Így a pleisztocénben tárolt víz esetenként talajvíz

jellegű, ahol a felülről jövő szennyeződések kivédésének egyetlen lehetséges módja a szűrés

adta lehetőségek kihasználása. Ezért területünkön a pleisztocén alsó szintjeire való települést

célszerű a közműves vízellátás tervezésekor figyelembe venni. A vizsgálati terület D-i határán

(a Szatmári-sík legészakibb részén) a Tisza folyó Szatmárcseke – Tiszabecs közötti

partszakaszán jelentős partiszűrésű készletekkel is számolhatunk. A minta területet magyarországi részén ezen összlet vastagsága 100-150 m, ukrán oldalon

pedig 60-100 m-re becsülhető. A készletbecslések alapján a felszín alatti vizekből

kitermelhető ivóvízkészlet nagysága ukrán oldalon a Kárpátaljai síkság teljes területén kb. 1,1

millió m

3

/d. A természetes állapotbeli vízmozgást tekintve a vizsgált terület az enyhén pozitív, ill.

semleges nyomásállapotú övezethez tartozik, amit a talajvíz és az alsó pleisztocén rétegvíz

közötti nyomáskülönbség mutat.