A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Szabó Éva - Csengeri Tamás (FETIKÖVIZIG): Vízbázisvédelmi feladatok a magyar-ukrán határtérségben
5 A projekt keretében elkészült a negyedkori üledék összlet vastagsági térképe (5. ábra). 5. ábra. A negyedkori üledék összlet vastagsági térképe Forrás: VIZITERV Environ Kft. Vízföldtani viszonyok A terület magyar oldalon a Beregi-sík, ukrán oldalon pedig a Beregszászi síkság egy részét foglalja magába. A kijelölt területrész kb. 68%-ban Magyarország, 32%-ban pedig Ukrajna területéhez tartozik. A terület fő folyója a Tisza, de említést érdemel a Borzsa patak is (ukrán területen). A térséget igen sűrű belvízcsatorna hálózat is jellemzi. A terepszint magyar területen DÉ irányú enyhe lejtést mutat, ukrán területen a terepszint esése nagyobb, KNY-i irányú a Tisza folyó felé történő lejtéssel. A víztároló a pliocén rétegzett, tengeri törmelékes összlet és a pleisztocén alluviális összlet. Ez a két víztároló komplexum egy hidraulikailag összefüggő rendszert alkot, melyet a nagy hidraulikai ellenállású agyagos felépítésű felső pliocén (levantei) két alrendszerre tagol. Az alsó pliocén lágy, sós hévizeket tároló összletre és a hideg édesvizeket tároló pleisztocén törmelékes összletre. A pleisztocén alluviális összlet az, melynek jó vízadó képződményei szolgáltatják a térség nagy részén a közműves vízellátáshoz szükséges vízmennyiséget, és az egyéb vízigények is elsősorban ezen összletből nyernek kielégítést. A pleisztocén összlet víztárolók és semipermeabilis szintek függély menti váltakozásából álló sokszintes tároló, kifejlődése a vizsgált területen belül is változó. A hideg édesvizeket tároló pleisztocén vízadó rétegek a közüzemi ivóvízellátás alapját képezik. Ez a negyedidőszaki rétegsor három osztatú (Urbancsek, 1963. alapján): Az alsópleisztocén összlet elsősorban homokos, kavicsos jellegű, a középső inkább iszapos, agyagos, bár helyenként ebben is igen jó vízadók fordulnak elő. A negyedkor legfelső része ismét jobb vízadónak nevezhetők, a homokos rétegek aránya magas. Különösen nagy jelentőséggel bír az előzőekben említett alsó-pleisztocén kavicsos összlet, mely regionális léptékben is nyomozható a teljes területen, víztározó képességét tekintve is igen fontos. Az összlet igen
