A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
7. szekció: Vízellátás, vízkezelés - Szabó Éva - Csengeri Tamás (FETIKÖVIZIG): Vízbázisvédelmi feladatok a magyar-ukrán határtérségben
2 jelentősége abból is adódik, hogy a vizsgált területen földtanilag egybefüggő, hidraulikailag egységes rendszert oszt meg az országhatár. Emiatt a felszín alatti vizek - minőségi és mennyiségi - állapotában bekövetkező változások kihatással vannak mindkét ország vízgazdálkodására. További gondot jelent a térség felszín alatti vizeinek a sérülékenysége a felszíni szennyezésekkel szemben, mivel a speciális földtani felépítésből adódóan (fedőrétegek anyaga, vastagsága, regionális vízzáró hiánya) sérülékenyek, tehát a felszíni eredetű, emberi beavatkozásból származó szennyező anyagoknak akadálytalanul a mélybe juthatnak, és ez által veszélyeztethetik a térség jelenlegi és hosszú távú ivóvíz ellátását magyar és ukrán területen egyaránt. Mivel hazánk területének medence jellege adott, a természetes áramlási irányok miatt leginkább a hazai vízkivételek a veszélyeztetebbek. Ahhoz, hogy a felszín alatti vizek vonatkozásában is megismerhessük a közös érdekeltségű terület vízgazdálkodási és vízföldtani adottságait, számos részletekbe menő adatot, paramétert kell ismernünk. Mind mennyiségi, mind pedig minőségi oldalról nézve az ukrán Féllel közösen kell kezelni a területen előálló vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi kérdéseket. A projekt nagyon jó példát szolgáltat arra vonatkozólag, hogyan valósíthatja meg a vízgyűjtőterület alapú felszín alatti vízgazdálkodást egy mintegy 550 km 2 nagyságú régióban egy EU és egy EU-n kívüli ország együttműködése. Földrajzi elhelyezkedés A vizsgált mintaterület hazai része Magyarország kistáj katasztere szerint az Alföld nagytájhoz tartozik. A Felső-Tiszavidék középtájhoz tartozó Beregi-sík kistáj közel felét lefedi a mintaterület, valamint a Szatmári-sík kistáj területének kis (É-i) része is a vizsgált térséghez tartozik (2. ábra). Az ukrán határ menti rész pedig a Kárpátaljai alluviális síksághoz sorolható. 2. ábra. A Beregi- és a Szatmári-sík kistájak elhelyezkedése Domborzati adatok Az országhatár és a Tisza között elhelyezkedő terület 106 és 179 m közötti tengerszint feletti magasságú, a K-i részen ármentes, egyébként ártéri szintű, az ármentesítések előtt árvizekkel elöntött tökéletes síkság. Két jelentősebb kiemelkedése a Tarpai-hegy és a Tipet. Ezek
