A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Vasvári Vilmos (KULTECH Mérnöki Tanácsadó és Kereskedelmi kft.): Érdes zúgók hidraulikai méretezése és alkalmazása a dombvidéki vízrendezésben

1 ÉRDES ZÚGÓK ALKALMAZÁSA, HIDRAULIKAI MÉRETEZÉSE A DOMBVIDÉKI VÍZRENDEZÉSBEN Dr. Vasvári Vilmos KULTECH Mérnöki Tanácsadó és Kereskedelmi Kft. Bevezetés Vízfolyások kisebb magasságkülönbségének áthidalására alkalmazott, az ökológiai

követelményeknek is megfelelő vízépítési műtárgyak az érdes zúgók. Az érdes zúgó alapvető

előnye a fenéklépcsővel szemben az ökológiai átjárhatóság biztosítása a vízfolyásban. Ahhoz,

hogy ez a követelmény teljesülhessen, ügyelni kell a hidraulikai méretezésnél arra, hogy a

vízjárás különböző periódusaiban egyformán biztosítva legyen az élő szervezetek számára az

ökológiai átjárhatóság és árvizi helyzetben is megmaradjon a műtárgy hatékony és szükséges

vízlevezető képessége. Az érdes zúgók hidraulikai méretézése látszólag egyszerű, de igen összetett feladat, hiszen

egyidejűleg kell figyelembe venni a műtárgy különböző vízszállítások melletti hidraulikai

hatékonyságát, ökológiai működőképességét, tekintettel a műtárgy állékonyságára is. A

műtárgy hidraulikai hatékonyságának és ökológiai működőképességének függvényében

választott szerkezeti kialakítás ill. a zúgót alapvetően alkotó vízépítési követ nagyságának,

meg kell felelni az állékonysági követelményeknek is. Az alábbiakban az érdes zúgók hidraulikai és egyidejű állékonysági méretézésére mutatunk be módszereket, tárgyaljuk a zúgók szerkezeti kialakítását, az építési módokat valamint az

ökológia átjárhatóság kérdését. Surrantókról és érdes zúgókról általában A surrantók feladata a meder nagy magasságkülönbségű szakaszainak a legyőzése. Az

általában rövid szakaszon legyőzendő relatív nagy magasságkülönbség a meder nagy esését,

az pedig rohanó vízmozgást eredeményez a surrantón. Ezert a surrantók medre burkolt,

energiatörés céljából a burkolatot mesterséges érdesítéssel látják el, az alvizen pedig további

energiatörő műtárgy (vízláda) beépítése is szükséges. A természetes medrekbe épített surrantókat dolgozatunkban érdes zúgóknak nevezzük, hiszen a vízfolyásokban jelen lévő természetes zúgók mesterségesen előállított változatáról van szó,

melyekkel közelebbről foglalkozunk. Az érdes zúgók alkalmazása különösen az alpesi, hegyvidéki térségben kedvelt, ahol igen elterjedt formája a vízfolyások magassági

különbségének áthidalására. Az 1950-es évek elején kezdték Ausztriában az érdes zúgókat a

laza építési módban alkalmazni (1. ábra). 1. ábra: Érdes zúgó laza építési módban A természetes zúgók lemásolása útján megépített érdes zúgókat a kis és közepes folyókon

fejleszették ki úgy, hogy a kezdetben tapasztalati úton nyert konstrukciós szabályok és a

tervezési kritériumok a továbbikaban az általános alkalmazhatóság lehetőségét kínálták és

tették lehetővé. Hiányzott azonban a kivitelezési gyakorlatból származó méretezési alapelvek