A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Vasvári Vilmos (KULTECH Mérnöki Tanácsadó és Kereskedelmi kft.): Érdes zúgók hidraulikai méretezése és alkalmazása a dombvidéki vízrendezésben

2 és építési előírások elméleti alátámasztása. Az ilyen irányú kutatások az 1960-as és 1970-es években folytak nagy intenzitással (Scheuerlein, 1968; Knauss, 1979) és folynak

gyakorlatilag napjainkig (Platzer, 2000; Palt & Dittrich, 2002), melyek az érdes zúgók

hidraulikai és állékonysági méretezésének részletekbe menő kidolgozásáig vezettek. A kutatások során súlyponti kérdés volt a különösen érdes medrekben történő lefolyás

törvényszerűségeinek a leírása, ami alapvetően jellemző az érdes zúgókra. Az érdes zúgók tehát természetes medrekben különösen természetközeli módon épült

surrantók. Az érdes zúgóknak mint vízépítési szerkezeteknek az előnyei a következő

pontokban fogalmazhatók meg: - hidraulikailag kedvező, megfelelő biztosítást nyújt mind a felvizi mind az alvizi meder számára - gazdaságos építési mód (kb. fele annyiba kerül mint egy betonból épült fenéklépcső) - természetközeli műtárgy - könnyű fenntartás - nem érzékeny a hordalékmozgásra - alkalmas hallépcsős kialakításra - biológiailag értékes a bevitt oxigén miatt Az érdes zúgó vízhozamszámítása Az érdes zúgók gyakorlatban alkalmazott fenékesése 1 : 8 és 1 : 15 között váltakozik, a leggyakrabban alkalmazott esés 1:10. A beépítésre kerülő vízépítési kövek nagysága d

s 0,6 és

1,2 m közötti tartományba esik. Érdes mederben kvázi permanens egyenletes vízmozgás esetén az ellenállási tényező Scheurlein (1968) szerint (megtartva az eredeti jelöléseket, 1. ábra): 





















m

y4

k

clog2,3

1 (1) ahol  ellenállási tényező y

m közepes vízmélység (m) k közepes érdesség (m) c f(, , sin)  levegőfetvételi tényező  az érdes meder rakási tényezője,  = k/l 1. ábra: Az érdes mederbeli lefolyás elvi vázlata (Scheuerlein, 1968) Az érdes zúgó vízhozamát leíró összefüggés levezetéséhez a hidraulika alaptörvényeit

alkalmazzuk: