A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Egy Duna-Tisza csatorna változat energiamérlege
2 4. MŰTÁRGYAK A 103 km hosszú nyílt csatorna szelvényének és hajózási létesítményeinek ismertetése a [3]ban található. A szivattyútelepek és a vízi erőművek oldalcsatornákban helyezendők el, amelyek olyan hosszúak legyenek, hogy a mozgó és álló (zsilipelésre várakozó) hajókat ne zavarja. A vízi erőművek a hagyományosnál egyszerűbbek legyenek. 2008-ban az MHT XXVI. Vándorgyűlésére beadandó, vízi erőmű témájú dolgozatommal kapcsolatban konzultáltam Dr. Kozák Miklós professzorral. Felhívta a figyelmemet a műtárgyak jelenleginél egyszerűbb kialakítására (francia példák alapján). Egyszerűbb lenne a duzzasztó és turbinaház összevonásaként, az „egyesített” vízi erőmű műtárgy. A nyílt csatorna lépcsőzését alapvetően az befolyásolja, hogy a vasútvonalak és utak alatt kellő mélységben kell a fenékvonalat kialakítani. Ha a vonalas mű (út, vasút) töltésen halad, a csatornával való keresztezés kedvezőbb. 5. ENERGIAMÉRLEG Az energiahasznosítás a DTCS-nél csak járulékos. Ugyanis fő feladat a Homokhátság vízpótlása, esetleg a hajózás biztosítása és a tiszai vízpótlás. A jelen nyomvonalnál először közelítő vízmérleget kellett készíteni a vízkivételek és a vízveszteségek (párolgás, szivárgás) alapján [2]. Vízkivételek az öntözés és tógazdálkodás célú vízfelhasználások, továbbá a maradék vízmennyiség a Tiszába vezetése. A vízveszteségek között a szivárgás itt nem hátrány, mert a fő cél a Homokhátság vízpótlása. Az [1] szerinti DTCS hossz-szelvénye alapján a Dunától négyszer kellene a vizet szivattyúkkal emelni a felső bögéig, majd a Tisza felé haladva ötször energiát visszanyerni. Az utolsó csak esetleges, mivel ha a Csongrádi vízlépcső megépül, a duzzasztás miatt kicsi lenne a vízszint különbség. Fontos kérdés, hogy a szivattyús emelések energia-ráfordításaiból mennyit lehet visszanyerni. A DTCS-be juttatott víz fokozatosan fogy a Tisza felé haladva, tehát a felső böge utáni elektromos áram termelés lehetősége egyre fogy. A szivattyúzás közelítő teljesítmény igénye: T sz 9,81QHk motor , kW, ahol „Q” a vízhozam m³/s, „H” az emelési magasság m, „k” túlterhelési tényező, hatásfokok szorzata. Kisebb szivattyútelepeknél a hatásfokok szorzata 0,7 körüli. A [6] a szivattyús energia tározási erőműveknél 0,8 hatásfokot említ (ami feltehetően az emelés és az energia visszanyerés hatásfokainak szorzata, magas érték). A vízienergia teljesítmény számítása a következő:
