A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dr. Varga György (VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.): Egy Duna-Tisza csatorna változat energiamérlege

3 T

v = 9,81    Q  H = 8,33  Q  H, kW, ahol a betűk jelentése az előzőhöz hasonló. A szivattyúzás és vízienergia termelés kW számait az órákkal (h) megszorozva kapjuk az

energiákat, kWh-ban. Kedvező adottság, hogy pl. [1]a szolnoki KÖV 15,81 méterrel alacsonyabb a budafoki KÖVnél (a KÖV-ök 1974/83 időszakra vonatkoznak). Nagy igény lehet a hatásfokok javítása (növelése). A csatorna vízhozamai gyakran változnak

(csúcs az öntözési időszaknál van), de a „H” vízlépcsők az R/S/D-től való átvezetéstől viszont nem, mert a bögékben közel állandók az üzemvízszintek (ha nincs pufferolás miatt

szintemelés). Csúcs vízigénynél (pl. 07. hónapban) Q

max = 100 m³/s vízhozamot irányoztunk elő. Akkor

egy napon: - a szivattyús emelés T

1 = 41 MW, E

1 = 982 MWh, - energia termelés T

2 = 24 MW, E

2 = 576 MWh. Tehát a ráfordított energia

576

982

10059%-a nyerhető vissza úgy, hogy a Tiszába Q = 40 m

3

/s vízhozam kerül. Alacsony vízigénynél csak a vízveszteséget kell pótolni, pl. 01. hónap egy napján: - szivattyús emelés T

1 = 47 MW, E

1 = 1137 MWh, - energia termelés T

2 = 39 MW, E

2 = 939 MWh. Egy ilyen napon a ráfordított energia

%83100

1137

939

 nyerhető vissza úgy, hogy a Tiszába 90

m

3

/s víz kerülne, amire vízpótlás szempontjából aligha lenne igény (csak elméleti). A kétféle szélsőséges esetet, valamint a Q

a = 1810 millió m

3

/a éves dunai vízbetáplálás

mennyiségét figyelembe véve, a 12 havi megoszlás alapján az éves energia mennyiségek a

következők: E, GWh/a % - szivattyúzás energia igénye 186 100 - energia termelés 101 54 Hiány: 85 46 Az energia termelés erőműveinek teljesítménye kb. 8+6+5+5+2 = 26 MW. Összehasonlításul az 1 szerinti éves energia termelések: - Kisköre E

1 = 116 GWh/a, - Tiszalök E

2 = 54 GWh/a.