A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
23 Jelentős (100-200 cm) az eltérés a Hátság legmagasabb tengerszint feletti magasságú részén is. A Duna és a Tisza völgysíkja felé közeledve azonban a csökken a különbség-érték. A Duna negyedkori árterülete jelentős részén – a Csepeli-sík déli részén, a Solti-síkság területén és a Kalocsai-Sárköz északi részén – a -25 - -50 cm-es osztályközbe sorolható értékek fordulnak elő. Dömsöd térségében pedig mindössze -3 cm a különbség. A Tisza völgysíkja felé hasonló csökkenés mutatkozik. Egy-egy település (Jászkarajenő, Pusztaszer) térségében pedig már pozitív értékek fordulnak elő. A Zagyva-medence északi részén helyenként (pl. Jászberény térségében) -100 cm-t meghaladó változás, máshol ennél kisebb, a -75 - -100 osztályközbe sorolható a változás. A Bükk előterében 25-50 cm közötti, a Borsodi Mezőföld északi részén pedig 0-25 cm közötti süllyedés alakult ki. A Bodrogközben, a Tiszaháton és a Nyírség területének csaknem egészén a -25 - -50 cm osztályközbe sorolhatók a változások. A Hanság és a Hortobágy határvidékén (Karcag, Nádudvar térségében), illetve délebbre Szerep környékén 50-100 cm közötti csökkenés mutatkozott, egyes kisebb körzetekben 100 cm-nél is nagyobb csökkenés látható. A Körös-Maros köze nyugati részén csökkenés, a keleti, kisebb felén emelkedés volt jellemző. A tájegység jelentős részén a csökkenés kisebb volt 50 cm-nél, azonban az északnyugati részen Öcsöd – Csabacsüd – Cserebökény térségében 50-100 cm közötti értékek, délnyugaton a Mindszent – Székkutas – Orosháza – Tótkomlós – Földeák – déli országhatár és a Tisza által határolt területen 50-75 cm-es csökkenést mutatkozott. (Hasonló változás mutatkozott a Duna-Tisza köze kapcsolódó, délkeleti csücskében is.) 2009-ben a Mezőföld területének egészén alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör, mint a viszonyítási időszakban. A jellemző értékek a -50 - -75 cm-es osztályközben, illetve kisebb területrészeken a -25 - -50 cm közötti osztályközben helyezkednek el. A Tolnai-Sárrét területén jellemzően -50 - -75 cm közötti eltérések mutatkoztak. A Dráva-menti síkság nyugati peremvidékén csak 25 cm-nél kisebb, a keleti peremvidéken azonban 25-50 cm közötti negatív eltérés volt jellemző. A tájegység legnagyobb részén azonban 50-75 cm-rel alacsonyabb volt a 2009. évi közepes talajvízszint, mint a viszonyítási időszakban. A Kisalföldön csak kisebb körzetekben mutatkozott negatív eltérés: a Mosoni-síkság északi részén, a Felső-Szigetközben nagyobb (25-50 cm), a Hanság nyugati felén és a Győr-tatai teraszvidéken kisebb (többnyire 0-10 cm közötti). A viszonyítási időszak átlagértékénél magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Kisalföld területének jelentős részén: a Mosoni-sík déli részén, a Csorna- és a Kapuvári-sík területén, a Hanság keleti felén, valamint az Alsó-Szigetközben, valamint a Marcal-medence déli részén. Az eltérések a 0-25 cm-es osztályközbe sorolhatók. Északkelet-Magyarországon a Sajó torkolatvidékén, a Taktaköz kisebb területrészén, a Szatmári-síkság jelentős részén és a Nyírség kisebb körzeteiben mutatkozott pozitív eltérés. Értéke jellemzően 25 cm-nél kisebb volt, azonban a Szatmári-síkság területén kisebb körzetben 50 cm-t meghaladó érték is előfordult. Debrecentől délre, a Hajdúság keleti részén, illetve délebbre Derecske – Tépe – Nagyléta környékén 0 - +25 cm közötti értékek voltak jellemzőek; melyen belül Derecske és Tépe környékén 50 cm-t meghaladó étékek is előfordultak. A Körös-Maros köze délkeleti részén – jellemzően a Maros hordalékkúpján – a viszonyítási időszak átlagértékénél magasabb volt a 2009. évi középérték. Csárdaszállás – Csabaszabadi – Végegyháza térségében 10 cm körüli, illetve kisebb, Mezőhegyes – Battonya – Kunágota határában pedig helyenként 50-60 cm eltérést mutattak az adatok.
