A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban

24 A Nagykunság területéről mind az évtizedekkel ezelőtt készült Talajvízállás tájékoztatókban,

mind pedig az Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzésben az olvasható, hogy a

viszonyítási időszaknál számottevően magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. Ez a

megállapítás részben ma is igaz, azonban nemcsak a terület nagysága csökkent, hanem az

eltérés mértéke is. Az elmúlt évtizedekben jellemző 200 cm-t maghaladó eltérések vagy

egyáltalán nem, vagy csak igen kis területen jelentkeztek, jelentkeznek. 2009-ben a Nagykunság területén a legnagyobb eltérés Tiszapüspöki – Örményes – Kengyel térségében

mutatkozott. Kengyel térségében kis körzetben 100-200 cm különbség jelentkezett, ami

Tiszapüspöki felé haladva 100 cm alá, keleti irányban, Örményes irányában pedig 50 cm

közelébe csökkent. 20. ábra: Az 1971-2000. közötti időszak átlagos és a 2008. évi közepes talajvízszintek

különbségének területi eloszlása A Nagy-Sárrét területét szintén a viszonyítási időszakoknál magasabb talajvízállás jellemezte. Az utóbbi évtizedben ebben a térségben is változás következett be: jelentősen csökkent a

különbség. A Nagy-Sárrét területén Dévaványa és Füzesgyarmat térségében alakult ki a

legnagyobb, de így is 50 cm-nél kisebb eltérés. A Duna-Tisza köze területén csak két kisebb körzetben, a Tisza völgysíkja közelében

mutatkozott pozitív érték: Jászkarajenő térségében 50 cm-nél, Pusztaszer térségében pedig

100 cm-nél nagyobb eltérés alakult ki. 10. Összefoglalás A 2007. január 1. – 2010. március 31. közötti időszak áttekintése alapján is megállapítható,

hogy a talajvízjárás alakulását több időhorizonton, különböző területi felbontásban célszerű

vizsgálni. A mérések pontszerű adatai felhasználásával szerkesztett térképek a területi

összefüggések felismerését is lehetővé teszik. A különböző időhorizontok alkalmazása pedig