A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
13 talajvízkészlet gyarapodása. 2009. végén – 2010. első negyedévében egyes körzetekben számottevő, 100-150 cm közötti talajvízszint-emelkedés mutatkozott. A 000901., Kemse észlelőkút (12. ábra) vízszintje 2007-ben március közepéig közel 50 cm-t emelkedett, majd a márciusban kialakult kettős maximum elérése után szeptember elejéig csökkent. A negyedik negyedévben közel 100 cm-es emelkedés következett be. 2008-ban, az év első harmadában kisebb változások mutatkoztak. Ebben az időszakban az észlelőkútban mért vízszint-ingadozás kisebb volt 40 cm-nél. Később, a nyári-koraőszi időszakban a tárolt talajvízkészlet csökkent. A tárgyévi minimumot szeptember végén mérték. A negyedik negyedévben megkezdődött vízszint-emelkedés 2009-ben is folytatódott. A maximum februárban alakult ki, amit október elejéig csökkenés követett. (Az idősorban itt is megjelent a kisebb júliusi emelkedés.) Októbertől kezdődően 2010. év január végéig mintegy 100 cm-t emelkedett a talajvízszint az észlelőkút környezetében. A Duna-Dráva Nemzeti Park határa közelében létesített 004580., Bélavár észlelőkútban 10-11 m közötti mélységben mért vízszint 2007-ben egész évben monoton csökkenő jelleget mutatott. Kisebb emelkedés csak december második felében következett be, ami 2008. első két hónapjában folytatódott (12. ábra). A maximumot január végén, február elején mérték. Mintegy 20 cm-es emelkedés után május végétől augusztus végéig az észlelőkút térségében lényegében nem változott a talajvízszint. Szeptember eleje és december vége között azonban mintegy 120 cm-es vízszintcsökkenés után közel 13 m mélyen helyezkedett el a talajvíztükör. 2009-ben az év elején további csökkenés mutatkozott, februárban azonban emelkedés kezdődött, a maximum valószínűleg áprilisban alakult ki. A tavaszi-nyári időszakban havonta egy-egy mérés történt, ezért csak a változások jellege követhető. A tárgyévi maximum kialakulása után az év további hónapjaiban csökkent a talajvízszint az észlelőkút környezetében. Az év egészét tekintve közel 100 cm-t csökkent a vízszint. 2010. első negyedévében azonban már közel 50 cm-es emelkedést mutatnak a mérési adatok. 12. ábra: A 000901., Kemse és a 004580., Bélavár észlelőkutakban mért talajvízszintek alakulása A Kisalföld területe jelentős részének talajvízjárását a Duna és a Mosoni-Duna, a FelsőSzigetköz esetében pedig ezen felül a különböző vízpótlások, valamint a Körtvélyesi-tározó szivárgó vizei együttesen befolyásolják. Ez utóbbi a Mosoni-síkság északi részének talajvízjárását is módosítja. A talajvízjárás éves menetét tekintve jelentős különbség mutatkozott a szigetközi és a Kisalföld más térségében elhelyezkedő észlelőkutak között. A Hanság, a Kapuvári-sík vagy a Marcal-medence területén létesített észlelőkutak vízjárásának jellege az ország más síkvidéki tájaihoz hasonlóan alakult. A 2007. év elején kezdődött emelkedés után a maximumok március-áprilisban alakultak ki. A nyári hónapokban bekövetkezett süllyedés után a minimumok többnyire augusztusban jelentkeztek, majd a szeptemberben érkezett csapadékok hatására gyorsan emelkedett a talajvízszint. A maximumok jellemzően a negyedik negyedévben alakultak ki.
