A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Szalai József (VITUKI Nonprofit Kft.): Magyarország síkvidékei talajvízhelyzetének alakulása a 2007-2009. közötti időszakban
14 A Kisalföld területén belül a Mosoni-síkság északi része és a Felső-Szigetköz talajvízjárása 2008-ban is kissé eltérő volt. A Felső-Szigetközben a tavaszi időszakban számottevő, 150 cm-t meghaladó talajvízszint-emelkedés következett be. A maximumok május elején alakultak ki. A második félévben viszont többé-kevésbé egyenletesen csökkent a talajvízkészlet. Ezt a folyamatot augusztusban csak rövid időre szakította meg egy jelentősebb, helyenként 100 cm-t meghaladó emelkedés. Az átmenetinek bizonyult emelkedést követően augusztus végén, szeptember első napjaiban már a korábbi süllyedési trendnek megfelelő vízszinteket mértek. (Az Alsó-Szigetközben kiegyenlítettebb volt a talajvízjárás, az augusztus végi csúcs sem jelentkezett.) A Mosoni-síkság északi részén január végétől április elejéig számottevő változást nem mutattak a mérési adatok. A maximumot február közepén mérték. Április közepétől az év végéig – az augusztusi kisebb emelkedéstől eltekintve - csökkent a talajvízkészlet. A Kapuvári-síkság területén néhány nap kivételével 250-350 cm közötti értékeket mértek. Ebben a térségben a talajvízszint a felszínhez közelebb helyezkedik el, mint a Mosoni-síkság északi részén, ezért a jelentősebb csapadékok hatása rövid időtartamú – tüskeszerű – kisebb emelkedéseket okozott. A menetgörbék is szemléletesen mutatják, hogy ezeken a térszíneken, a Kisalföld peremvidékén, a Marcal-medencében és a Győr-tatai teraszvidéken a 2008. évi középérték a 2007. évi átlagértéknél magasabb volt. A Kisalföld területén – Magyarország más síkvidéki területeihez hasonlóan – 2009-ben a talajvízkészlet a január-március közötti időszakban emelkedett a talajvízszint. Áprilisban azonban már megkezdődött a tárolt készlet csökkenése, ami májusban folytatódott, azonban a Kisalföld nyugati felén a csapadék és az árhullámok levonulásának és az elöntés hatására kisebb emelkedés következett be. A nyári és őszeleji időszakban bekövetkezett csökkenést novemberben 0-25 cm közötti emelkedés követte. Decemberben – a Mosoni-síkság északi része és a Felső-Szigetköz kivételével – további, általában 25 cm-nél kisebb talajvízszint-emelkedés mutatkozott. A Szigetköz területén létesített észlelőkutak vízjárása a vízpótlások és a dunai árhullámok levonulása következtében sajátosan alakult, amit a kiválasztott észlelőkutak menetgörbéi szemléltetnek. A Felső-Szigetköz területén a 2007. évi tavaszi „kisvizes” időszak után a nyári hónapokban 60-100 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. Szeptemberben az árhullám levonulása a 000140., Dunakiliti észlelőkút környezetében rövid idő alatt közel 200 cm-es talajvízszint-emelkedést okozott. A kiürülési folyamat azonban egy hónapnál is tovább tartott. A jellegzetes, de eltérő nagyságú szeptemberi csúcs mindegyik észlelőkútban megjelent. 2008-ban a tavaszi maximum május első felében jelentkezett, amit lassú, egyenletes készletfogyás követett. Az augusztusban érkezett, s mindössze három nap alatt levonult árhullám hatására közel 100 cm-t emelkedett a talajvízszint. A kiürülés is rövidebb időt, két hetet vett igénybe (13. ábra). 2009-ben február közepéig folytatódott a 2008. évről áthúzódó csökkenés. Március elején azonban markáns emelkedés vette kezdetét. A tárgyévi maximum a térségben április végén, május elején jelentkezett. A térség talajvízszintjének további alakulását a június végén érkező árhullám határozta meg: a Felső-Szigetközben ennek hatására ugrásszerű, 150-200 cm közötti emelkedés alakult ki. A gyors emelkedést közel azonos lefutású csökkenés követte, így július közepétől 2010. február végéig időben csökkenő intenzitású talajvízszintcsökkenés mutatkozott. A negyedév végére azonban közel 50 cm-t emelkedett a talajvízszint.
