A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Dr. Clement Adrienne (BME): Felszíni vizek minősége és terhelhetősége: a vízminőség-szabályozás új feltételrendszere a VKI tükrében

2. táblázat: A felszíni befogadóra gyakorolt hatás szempontjából jelentős terhelést okozó kommunális szennyvízbevetések (2015-ös állapot) Szennyvíztisztító kapacitása (LE) Összes szennyvíztisztító telep (db.) Jelentős terhelést* okozó hatás > 100 000 28 64% 10 000 - 100 000 190 48% 2 000 - 10 000 390 47% < 2000 173 19% n.a. 91 1% Ország összes 872 38% * A terhelés jelentős, ha önmagában is elegendő ahhoz, hogy a befogadóra előírt célkitűzés teljesítését megakadályozza. 3.3 Mezőgazdasági eredetű tápanyagterhelés mérséklését célzó intézkedések a vízgyűjtőgazdálkodási terv (VGT) szerint A felszíni vizek mezőgazdasággal kapcsolatos vízminőségi problémái főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódásra, a tápanyagban gazdag belvizek levezetésére és a vízfolyásokat övező puffer zónák hiányára vezethetők vissza, ezért az intézkedések elsősorban ezeknek a hatásoknak a mérséklését célozzák. A jelenleg érvényben lévő intézkedések közül legfontosabb a Nitrát Akcióprogram, melynek keretében a vizek nitrát tartalma, valamint a veszélyesség mérlegelése alapján kijelölésre kerültek a nitrát-érzékeny területek. Az akcióprogram második fázisa zajlik a 2008-2011 közötti időszakban, amelynek célja, hogy a nitrát-érzékeny területeken a vizek nitrátkoncentrációja 50 mg/l alatt legyen (VKKI, 2010). A nitrát-érzékeny területeken bevezetésre került a kötelezően alkalmazandó „helyes mezőgazdasági gyakorlat”. E szabályok betartása a közvetlen mezőgazdasági kifizetések feltétele. A Program tartalmazza állattartótelepek trágyatárolásának, elhelyezésének korszerűsítését is. A Nitrát Akcióprogram, mint alapintézkedés elsősorban a felszín alatti vizek jó állapotának megőrzése, illetve a már nitráttal szennyezett területeken a vízminőség javítását szolgálja. A jó gyakorlat egyes elemei a felszíni vizek védelme szempontjából is hatásosak, de nem elegendőek, különösen az eróziós eredetű foszfor terhelés csökkentésére. A vizek jó állapotának elérése érdekében kétszintű szabályozás bevezetésére van szükség (kötelező alapszintű és önkéntes választható földhasználati előírások). A dombvidéki vízgyűjtőkön az erózió szempontjából mintegy 440 ezer ha mezőgazdasági terület veszélyeztetett (Kovács és Honti, 2009, 3. ábra), ebből fokozottan érzékenynek tekinthető közelítőleg 130 ezer ha, ezen belül is a kiemelt fontosságú állóvizek (Balaton, Velencei-tó) és a dombvidéki vízfolyásokon létesült (vagy a jövőben létesítendő) tározók feletti vízgyűjtőkön (kb. 50 ezer ha) található mezőgazdasági területek. A terhelés csökkentésében (a jelenlegi kismértékű – de növekvő - trágyahasználat mellett) a tápanyag bevitel korlátozásánál hatékonyabb a terjedési folyamatokba történő beavatkozás. Kiemelt szerepe van a művelési mód- és ágváltást ösztönző, környezettudatos gazdálkodást elősegítő intézkedéseknek. Az alkalmazott eszközöktől függően a költséghatékonyság eltérő: erdősítéssel 45-70%-os, szintvonalas-sávos műveléssel 20-55%-os, talajtakarással (mulcsolás) 30-60%-os, tábla melletti szegélyek kialakításával 20-30%-os, a módszerek kombinálásával pedig 55-70%-os csökkenést érhetünk el. A tervezett intézkedések több probléma kezelésére alkalmas komplex lehetőségeket jelentenek (Clement, 2006).