A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Váradi Zsolt - Fehér Gizella (ADUKÖVIZIG): Szennyvíztelepek kibocsátásainak hatása kis vízfolyásokra – tapasztalatok az ADUKÖVIZIG területén
2 pályázat alatt álló – projektek újabb víztesteket vonnak be ebbe a körbe, illetve lényegesen nagyobb mennyiségű tisztított szennyvízzel terhelik a befogadót. Mint a terület legtöbb befogadójának kezelője és mint az érintett alegységi vízgyűjtő-gazdálkodási terv összeállításáért felelős szervezet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felelősséget érzez a terület csatornáinak állapotáért. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi években a felszíni vizek környezetvédelmi felügyelőségek által működtetett monitoringjának kapacitás-gondjai miatt a kibocsátások és a befogadó víztestek ellenőrzésére kevesebb lehetőség jut, és ez a csökkenés az ADUKÖVIZIG területét az átszervezések következtében súlyosabban érintette. Az Igazgatóság igyekezett a szűkös kereteken belül is úgy alakítani a monitoringot, hogy alapadatok legyenek a terület problémás kibocsátóiról, és rá lehessen mutatni az általuk okozott környezetszennyezésre. A tervezés során áttekintettük az érintett befogadók rendelkezésre álló vízminőségi adatait, amelyek a 2005-2009 időszakra vonatkozóan sorrendben az Alsó-Duna-völgyi, a Déldunántúli és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőségek akkreditált laboratóriumaiban születtek, és ezeket saját vizsgálatainkkal is kiegészítettük. A vízminőségi kárelhárítás céljait szolgáló helyszíni és laboratóriumi eszközökkel célirányos tájékozódó vizsgálatok elvégzésére volt lehetőségünk, melyek során az általános paraméterek mellett a szervesanyag és tápanyagterhelésre, valamint az érintett víztestek biológiai állapotára is kaptunk felvilágosítást. A tájékoztató vizsgálatokhoz HACH gyártmányú helyszíni kombinált mérőműszert (pH, vezetőképesség, oldott oxigén), HACH DR2000 helyszíni fotométert (ammónium, nitrit, nitrát, ortofoszfát) és Machery-Nagel NanoColor 300D fotométert (kémiai oxigénigény) használtunk. A vizek mikroszkópikus élővilágának tanulmányozása Alpha-Optika B600T kutató-mikroszkóppal történt. A kémiai eredmények tanulmányozása során összehasonlítottuk a vízfolyások bevezetés feletti és alatti monitoring pontján mért koncentrációkat, illetve vizsgáltuk az egyes komponensek idősorának változását a bevezetés hatására. A vizsgált pontok biológiai elemzéseinek összehasonlításával (plankton, növényi bevonat, magasabb rendű növényzet) megkíséreltük kimutatni az érintett vízfolyások élővilágára gyakorolt hatást. Az alábbi esettanulmányok három szennyvízteleppel kapcsolatos tapasztalatokat mutatnak be. A telepek nem mondhatók réginek, korszerűtlennek: két telep nyolc évvel ezelőtt létesült, egy pedig mindössze két éve üzemel. Mindhárom telep esetében a gondok üzemelésük kezdete óta többé-kevésbé fennállnak. Esettanulmányok Elöljáróban néhány szóban összefoglalnánk a szóban forgó kis vízfolyások VKI szerinti környezeti célkitűzései és a kiadott határértékek közti anomáliákat. Alapproblémaként merül fel, hogy a tervezés/engedélyezés során nem kerül vizsgálatra a befogadónak kijelölt vízfolyások terhelhetőségének vizsgálata, pedig belátható, hogy ezen vizeknél a hígulási viszonyok lényegesen rosszabbak, mint egy nagyobb vízhozammal rendelkező befogadónál. A hígulás sok esetben 1:10 alatti. Az időszakos vízfolyások esetében általában arra terveznek, hogy a bevezetett tisztított szennyvíz a csatorna medrében rövid szakaszon elszikkad, pedig ez több okból sem egyértelmű: e csatornáknak is lehet az év egy részében vízhozama, vagy éppen pangó víz található a mederben, illetve nagyobb mennyiségű bevezetett víz mellett a meder kolmatálódásától függően a tisztított szennyvíz hosszabb-rövidebb utat megtehet a mederben. A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó 28/2004. KvVM rendelet időszakos vízfolyásokra vonatkozó határértékei - mint az a 1. táblázatban is látható – megfelelő arányú hígulás nélkül nem biztosítják a környezeti célkitűzések teljesítését. Lehetőség lenne ennél szigorúbb egyedi határértékek kiadására, ezzel azonban az engedélyező hatóság csak nagyon ritkán él.
