A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Váradi Zsolt - Fehér Gizella (ADUKÖVIZIG): Szennyvíztelepek kibocsátásainak hatása kis vízfolyásokra – tapasztalatok az ADUKÖVIZIG területén
3 Komponens 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) 2. mel lékletének 3. területi kategóriája (időszakos vízfolyások) 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) 5. melléklet, egyedi határértékek – megállapítható minimum érték Korszerű szennyvíztisztítási technológia eredménygaranciában vállalt határértékei Környezeti hat árértékek a vízfolyásra (VKI jó/közepes határ) KOI cr , mg/l 75 50 50 40 BOI 5 , mg/l 25 15 15 4 NH 4N, mg/l 5 2 4 0,4 Ö.N, mg/l 25 15 8 3 Ö.P, mg/l 5 0,7 1,5 0, 40 Ö. lebegő a., mg/l 50 25 25 pH 6,59 6 6,59 6,59 1. táblázat. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerinti határértékek, egy korszerűnek mondott technológia által elérhető koncentrációk és a felszíni vízre vonatkozó VKI szerinti jó/közepes állapot közötti környezeti határértékek összevetése További probléma, hogy a Szennyvíz Program pályázati rendszere mai formájában még indokolt esetben sem támogatja a szigorúbb határértékre való tisztítást, ami miatt borítékolható, hogy a telepekhez a későbbiekben a befogadók kötelező állapotjavítása érdekében újra hozzá kell nyúlni, ami további jelentős anyagi ráfordítást igényel. A bemutatásra kiválasztott telepek esetében a helyzet ennél lényegesen rosszabb, mivel ezek a telepek a kiadott határértékek betartását sem tudják biztosítani. Az egyik telep maximális terhelése hidraulikai és szerves anyag tekintetében meghaladja annak kapacitását, a másik telep esetében a hidraulikai terhelés a kapacitás érték alatt marad, azonban a szervesanyag terhelés átlagban is jelentősen meghaladja a telep kapacitását. Indokaik között általában a bejövő nyers szennyvíz nem megfelelő minősége áll, azonban eddigi működésük ideje alatt nem sikerült ezen a helyzeten változtatni, még a bírságok fenyegetése ellenére sem. A nem megfelelő szennyvíz általában valamilyen legális vagy illegális ipari tevékenységből származó vizekre vezethető vissza, azonban a hatékony változtatásokat a telepek üzemeltetői nem tudták kikényszeríteni, pedig erre a vonatkozó jogszabály lehetőségek ad. Az első két bemutatásra szánt telep befogadója egy-egy időszakos belvízcsatorna (II. övcsatorna és VII. csatorna). A csatornák vízhozama kicsi, de állandóan van a medrükben víz. Mindkét csatorna a bevezetés után néhány kilométerrel érint lakott települést, ahol a csatorna állapotára – főként annak szaga miatt – rendszeresen panaszkodnak. Ismert pontszerű szennyező forrásként mindkét víztest esetében csak a vizsgált szennyvíztisztító szerepel. A VKI állapotértékelés mindkét víztest esetében nem megfelelő állapotot mutatott ki, mind biológiai, mind fizikai-kémiai paraméterek alapján (tápanyag- és szervesanyag-tartalom). A rendelkezésre álló adatok, az ismert szennyező források és a bejáráson tapasztalt állapotok miatt a csatornákat operatív monitoringba javasolta az ADU-KTVF és az ADUKÖVIZIG (2-2 ponton: a feltételezett szennyező forrás felett és néhány kilométerrel a bevezetés alatt). A monitoring vizsgálatok megerősítették, hogy a csatornákat jelentős szerves és tápanyagterhelés éri. A vizsgálati eredmények alapján összehasonlítottuk a befogadó víztestek tápanyag és szervesanyag terhelésére vonatkozó eredményeit és a kapott koncentrációk aránya alapján vontuk le következtetéseinket. A 2. táblázatban szereplő jó/közepes határértékek a VKI bevezetésével összhangban kidolgozott, a jó állapot alsó határának tekinthető értékek, melyek
