A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Radványi Ildikó (FETIKÖVIZIG): Országhatárral osztott Tisza-Batár-Palád-Túrköz vízgazdálkodási fejlesztési koncepciója
7 Az Öreg-Batár gyulai osztózsilip feletti szakasza és a vasút közötti terület belvízelvezetése nem megoldott. A megoldás egy új csőzsilip létesítése szivattyúállással a gyűjtőcsatornán a Új-Batár jobb parti töltésének keresztezésénél. Részletes geodéziai mérések és számítások alapján eldönthető, hogy szükség van-e csatorna bővítésre. Az Öreg-Batár osztózsilip alatti szakasza mentén öt holtmeder rehabilitációja (vízpótlása) oldható meg szivattyúállások építésével az Öreg-Batár vízkészletének növelése után. 4.3. A Palád árvízvédelmi töltéseinek fejlesztése A Palád patak töltései közül csak a 2001-es árvíz átfolyásos 1,8 km-es szakasza van kiépülve, ezért szinte a teljes védvonal kiépítése szükséges mind a jobb mind a bal parton a mértékadó árvízszint + biztonság szintre végig a Túr folyótól a román-ukrán határig. 4.4. A Palád vízgazdálkodási rendszer fejlesztése A levonuló belvizek visszatartása érdekében – tekintettel a vízgyűjtőn található természetvédelmi területekre is - a Palád-csécsei főcsatornán akár négy helyen építhető fenékküszöb. Térségi igény mutatkozik a belterületi belvizeket is szállító Palád-víz csatorna jelenlegi állapotának javítására, amelyet a mederrendezés mellett vízpótlásának megoldásával lehetne orvosolni. Egy zsilippel megteremthető a lehetőség a Palád-víz csatorna Palád patakból történő 0,9 m 3 /s-os gravitációs vízpótlására. A 4.2. fejezetben említettük, hogy a Péterfalvai szivattyúteleptől a meglévő csatornarendszeren keresztül – a vízpótlásba bekapcsolt csatornák és zsilipek bővítésével – az Öreg-Batárba, onnan a Palád rendszerbe juttatható a Tisza vize (1 m 3 /s). A Palád patakon két helyen lehetséges duzzasztókat létesíteni egyrészt a patak önálló vízhozamának medertározására, másrészt az Öreg-Batárból átvezetett víz Nagypalád irányába történő továbbvezetésére (0,3 m 3 /s), harmadrészt a Palád-víz csatorna vízpótlásának elősegítésére. Ehhez szintén csatorna és zsilip szelvénybővítésére van szükség. 4.5. A Tisza és a Túr folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztése A Tisza bal parti töltés Új-Batár jobb parti töltése és Királyháza között a 2001-es árvizet követően az ukrán előírások szerinti méretre kiépítették. A tiszaújlaki határátkelő és Péterfalva közötti 9,5 km hosszú szakaszának előírás szerinti méretre történő kiépítése szükséges. Péterfalva védelmére a Tisza bal parti töltés és a Batár jobb parti töltés között egy keresztgát épült. Ukrán elképzelés szerint ez a töltés része lett volna a Batár-Tisza háromszögben tervezett kis árapasztó tározónak, amely a fejlesztetlenül hagyott határátkelő és Péterfalva közötti Tisza töltésen szabadon átbukó árvíz által töltődött volna fel. Ezt a megoldást végül elvetették, ezért a koncepcióba a Tisza bal parti töltés kiépítése került. Ukrán területen a Túr folyó jobb parti töltés magyar és a román határ közötti 5 km-es szakasza sem magasságilag, sem keresztmetszetileg nem felel meg az előírásoknak, ezért teljeskörű fejlesztése szükséges. A 3.2. fejezetben említett felső-túri árapasztó tározó rendszer megépítésével, valamint a Túr jobb parti töltés Sonkád és a torkolat közötti szakaszának megerősítésével a Tisza-Túrközi öblözet árvízvé- delmi rendszerének kiépítése teljessé válna. 4.6. A vízrendszer monitoring hálózatának fejlesztése A területen a vízrajzi és hidrometeorológiai hálózat gyengén kiépített, nem biztosít elég adatot az üzemelési feladatok ellátásához. Fontos feladat a hálózat sűrítése és korszerűsítése. A javasolt fejlesztések két ütemre bonthatók. Első ütemben ki kell alakítani a hagyományos észlelőhálózatot. Minden jelentősebb műtárgyhoz (szivattyútelep, fenékküszöb, zsilip) vízmércét kell telepíteni (az al- és felvizen egyaránt), és azokat általában naponta, nagyvizek idején napi 2-4 alkalommal kell észlelni. Vízhozammérő helyek kialakítása javasolt a Batáron 3, a Palád patakon 2 helyen. A gyulai osztózsilipnél legalább havi egyszeri gyakorisággal vízminőség figyelést kell biztosítani. Második ütemben a projekt területére ki kell terjeszteni a magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszert. Ennek keretében az Avas-hegységen 3 csapadék- és léghőmérséklet mérő automata állomást kell tele-
