A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Radványi Ildikó (FETIKÖVIZIG): Országhatárral osztott Tisza-Batár-Palád-Túrköz vízgazdálkodási fejlesztési koncepciója

8 píteni, továbbá a gyulai osztózsilipnél és a Palád patakon létesíteni kell 1-1 komplex vízrajzi (vízállás,

csapadék, léghőmérséklet mérő) automata állomást. A magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer munkaállomását kell telepíteni a nagyszőllősi szakaszmérnökségre. 4.8. Az üzemrendre vonatkozó javaslat A vízrendszerek üzemeltetését komplex módon, összehangoltan kell megoldani. Az üzemeltetés

konkrét szabályait a magyar-ukrán vízkárelhárítási, hidrometeorológiai, vízgazdálkodási és

vízminőségvédelmi szabályzatba is be kell építeni, ahol rendelkezni kell a vízkészlet megosztás módjáról, a közös vízkormányzási feladatokról, az információcsere módjáról és gyakoriságáról. A gyulai osztózsilip üzemrendjét az Öreg-Batár rehabilitációja, élővilágának megóvása érdekében módosítani szükséges, amelyet a határvízi tárgyalásokon kezdeményezni kell. Erre vonatkozó javaslat

az, hogy kisvizes időszakban (max. 1,5 m

3

/s) a Batár felső részéről lefolyó vizeket fele-fele arányban

kell megosztani az Új- és az Öreg-Batár között. Ennél nagyobb vízhozamoknál annyi vizet kell az Öreg-Batárba kormányozni, amennyit a medre kiöntések nélkül el tud vezetni. Vízhozammérési sorozat alapján lehet a javasolt vízhozamokhoz tartozó vízállásokat meghatározni. Az osztózsilipnél a napi

vízállásokat a napi magyar-ukrán operatív adatszolgáltatásba is be kell építeni. 4.7. A projektben javasoltak megvalósíthatósága A javasolt fejlesztések kalkulált bekerülési összege 20,4 milliárd Ft. A teljes projekt több részletben valósítható meg, az elkövetkező pályázati kiírások, és az érdekeltek igényének függvényében.

Összefoglalva a koncepció az alábbi fejlesztési javaslatokat tartalmazza: - Tisza bal parti töltésfejlesztés Tiszaújlak és Péterfalva között. - A Túr jobbparti töltésfejlesztés az ukrán-román határ mentén. - Felső-túri árapasztó tározó építése a vízpótló létesítményekkel valamint a Túr torkolati szakaszának töltésfejlesztése, a Palád töltéseinek fejlesztésével valamint a fenékküszöbök építésével

és a meder rendezésével. - Öreg-és Új-Batár rendezése a gyulai zsilip alatt, a zsilipek rekonstrukciója, a monitoring rendszer kiépítése. - A Batár ukrán oldali fejlesztése a gyulai zsilip felett (töltések építése, mederrendezés, fenékküszöbök). - Vízpótlási lehetőség kiépítése a Tiszából Péterfalva irányából. - Vízpótlási lehetőség kiépítése Tekeháza irányából (gravitációs vagy szivattyús). - Monitoring hálózat komplex fejlesztése. Egy pályázat már el is készült: bírálat alatt van a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Hatá-

ron Átnyúló Együttműködési Program (ENPI) keretében az ukrán fél által benyújtott „Közös

természetközeli vízgazdálkodási és árvízvédelmi fejlesztési terv” című pályázat. Ebben engedélyes

terv készülne a Palád-Csécsei főcsatorna rekonstrukciójára, sor kerülne a Gyulai osztómű rekonstrukciójára, 2 monitoring állomás és 5 km töltésfejlesztés építésére. 5. KÖVETKEZTETÉSEK A projekt lehetővé tette – sőt kikényszerítette – a magyar és ukrán vízügyi valamint természetvédelmi szakemberek szoros együttműködését, mert e nélkül a projekt egy éves időtartama alatt nem

lehetett volna a fejlesztésre vonatkozó koncepció tanulmányt elkészíteni. Itt is bebizonyosodott, hogy több ország területére eső vízgyűjtőn csak az érintett országok szakembereinek szoros együttműködésével lehet eredményt elérni a vízrendszerek fejlesztése és üzemeltetése terén. Az elkészült koncepciót a román Féllel is célszerű megismertetni. A projekt során elkészült „Koncepció tanulmány” és az „Elvi műszaki megvalósíthatósági vizsgálat” a magyar-ukrán határvízi szakértői találkozókon jól felhasználható a további egyeztetésekhez,

valamint új, kapcsolódó projektek generálásához. A szintezésekkel összekötött ukrajnai helyszíni szemléken meggyőződhettünk a csatornák és a

védművek rossz állapotáról, a pontatlan és elavult nyilvántartásról. Az adathiány nagyon megnehezítette a koncepció kidolgozását is, ezért a tanulmány hangsúlyozza, hogy a felvázolt lehetőségeket pontos felmérések után ellenőrizni kell. A magyar oldalon a művek jobb állapotban vannak ugyan és a

védelmi nyilvántartás is korszerűnek mondható, viszont egy részletes geodéziai felmérés itt is ráférne