A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

6. szekció: Területi vízgazdálkodás - Dajka István - Radványi Ildikó (FETIKÖVIZIG): Országhatárral osztott Tisza-Batár-Palád-Túrköz vízgazdálkodási fejlesztési koncepciója

2 2. A VÍZRENDSZER SAJÁTOSSÁGAI 2.1. Általános jellemzők A vizsgált vízgyűjtő magyar és ukrán együttes területe 402 km

2

. Ehhez csatlakozik a romániai vízgyűjtőrész, ami 191 km

2

. Tehát a három ország területére eső teljes vízgyűjtő terület 593 km

2 (1. ábra). 1. ábra A Batár és a Palád patak vízgyűjtő helye a Tisza-völgyben Határai: A területet északon Királyházától Tiszakóródig a Tisza, délen és nyugaton Halmi és Tiszakóród között a Túr folyó határolja. Keletről az Avas előhegyei kapcsolódnak a területhez. A magyar oldali vízgyűjtő a Tisza, az Öreg-Batár, a Palád patak és a Túr között helyezkedik el (2. ábra). A vízrendszer sokévi átlagos léghőmérséklete 8,7 °C, a leghidegebb a január -3,5 °C átlaghőmérséklettel. A csapadék sokévi átlagos értéke a síkvidéken 670-700 mm, a magasabb részeken 700900 mm. Az árhullámokat kiváltó napi maximális csapadékok elérik, illetve meghaladják a 80-90 mmt, a jelentősebb árhullámokat kiváltó 2-3 napi csapadék a 150-250 mm-t. A nagyobb ár- és belvizeket

esőzések okozzák, csak hóolvadásból jelentős árhullámra nem kell számítani. 2. ábra A Batár és a Palád patak vízgyűjtő területe