A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Nagy Tamás (ADUKÖVIZIG): Tavak a múltból - A geomorfológiai helyzet és a tavi litofáciesek kapcsolatának nyomozása a süttői pleisztocén korú édesvízi mészkő előfordulások területén

Tehát a fentiek alapján megállapítható, hogy a források egyik része primer víz, egyféle ásványosodási folyamaton ment át, és csak a tároló kőzetanyagával lépett kölcsönhatásba. Ezek a források kis oldott anyag tartalmúak, és egyszerű kémiai összetételűek. Másik részük már összetett vizű, kétféle ásványosodási folyamaton esett át. Elsőként karbonátot oldott, majd földalatti útja során más típusú vizekkel és gázokkal keveredett, vagy más típusú kőzetekkel érintkezve azokkal vegyi reakcióba lépett. Az oldási folyamatot a gáz, főleg a szén-dioxid hozzákeveredés felerősítheti. Harmadik részük poligenetikus, mert többféle ásványosodási folyamat nyomát hordozza. Ezek a vizek általában nagy sótartalmúak, gázosak és sokféle ásványi anyagot tartalmaznak oldva. 2. Az édesvízi mészkövek geomorfológiai helyzete a Gerecsében A felső pannontól a holocénig képződött édesvízi mészkövek települési viszonyai, és egymáshoz viszonyított helyzetük alapján (Scheuer-Schweitzer 1988) a következő megállapítások tehetők: - a források általában a domborzat legmélyebb helyzetű karsztos kőzeteiből fakadnak - az egy időben működő források térszínileg nagyjából azonos magasságban jelentek meg - az azonos korú mészkövek közül a forrás száj közeliek kisebb ingadozásokkal azonos magasságban képződhettek - az édesvízi mészkövek a legtöbb esetben egymás alatti sorozatokat alkotnak, jellegzetes geomorfológiai szintekhez kapcsolódva Az édesvízi mészkőszintek megjelenésének jellegzetes geomorfológiai szinteken a Gerecse hegységben (Scheuer-Schweitzer 1988): 1. Pliocén-pannóniai abráziós színlőkön. Ezek a mészkőszintek találhatók térszínileg a legmagasabb helyzetben, 330 - 340 méter. 2. Felsőpliocén hegylábi felszíneken, Unió wetzleris szinten. Ezeknek a mészkőszinteknek az általános tengerszint feletti magassága 260 - 295 méter között mozog. 3. Negyedidőszaki II a - VII. számú Duna-teraszokon: VII. számú teraszon 240 250 méter tengerszint feletti magasságban, a VI. számú teraszon 210 - 225 méter, V. számú teraszon180 - 190 méter, IV. - teraszon 160- 170 méter, III. - teraszon 130 - 140 méter, a II b és a II a teraszon pedig 117 - 125, illetve 108 - 112 méter tengerszint feletti magasság figyelhető meg. 2.1 Az édesvízi mészkövek és a felső pannóniai abráziós teraszok kapcsolata Az új-harmadidőszaki domborzat formálásában a hegységperemeket elérő felső miocén és pliocén transzgressziók által formált abráziós teraszok főleg a hegység ÉÉNy-i és D-i részére jellemzőek ( Pécsi M. 1973, 1978 ). A felső pannóniai tó a Gerecsét É-ról, Ny-ról és D-ről vette körül, és két-három abráziós színlőt, illetve deltakavics sorozatot hagyott maga után a peremi sasbérceken. A NyugatGerecsében valószínűleg két abráziós színlő is képződött a felső pannóniai tengerparton, 420-480 méter magasságban lehetnek ezek (Pécsi M. 1973 ).