A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kalicz Péter - Gribovszki Zoltán - Kucsara Mihály (NYME EMK) - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Szűrőmező szükségessége és lehetősége a balfi szennyvíztisztító telep kiegészítésére
1 SZŰRŐMEZŐ SZÜKSÉGESSÉGE ÉS LEHETŐSÉGE A BALFI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP KIEGÉSZÍTÉSÉRE Kalicz Péter 1 – Gribovszki Zoltán 1 – Kucsara Mihály 1 – Mészáros Imre 2 1 NYME EMK Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet 2 Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. 1. Bevezetés A szennyezett vizek tisztítására az emberiség alig száz évvel ezelőtt kezdett figyelmet fordítani, komolyabban pedig mindössze néhány évtizede foglalkozik a témakörrel. A szennyvizeket korábban a „legrövidebb úton” visszajuttatták a természetbe, elszivárogtatták a talajba és felszín alatti vizekbe, vagy beleengedték valamely felszíni vízfolyásba, állóvízbe. A szennyezett vizek tisztítását, az „öntisztuló képesség”-re hivatkozva és hagyatkozva, egyszerűen a természetre bízták, azaz a vizek élőközösségeire. Ez a „technológia” sokáig jól működött és ma is jól működik akkor, ha a befogadó megfelelő nagyságú, s a terhelés nem túl nagy. A népesedés, az urbanizáció, az egyre kiterjedtebb területhasználat és a vízfelhasználás növekedése azonban a legtöbb helyen kimerítette a rendelkezésre álló természetes befogadókat, túlterhelte és elszennyezte azokat, s nemcsak a kisebbeket, hanem a nagyokat is, jelentős környezeti károkat okozva. A szennyvíztisztítás ma túlnyomórészt csak telepeken megvalósítható intenzív technológiákkal lehetséges. Mindez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy arra alkalmas helyeken, kisebb településeken, korlátozott mennyiségben és meghatározott céllal természetes, vagy természet-közeli körülmények között történhessen a szennyezett vizek tisztítása. Jelen dolgozat a Fertő-tó melletti Balf község szennyvíztisztítóját kiegészítő, a telepről kibocsátott tisztított szennyvíz utótisztítását, minőségének stabilizálását szolgáló vízinövényzetes szűrőmező szükségességét és létrehozásának, illetve kialakításának lehetőségét mutatja be. A szűrőmező szükségessége tulajdonképpen a telep működésétől függ. Ha ugyanis a telep működése folyamatosan megfelel az elvárásoknak (a határértékeknek), akkor tulajdonképpen nincs szükség szűrőmezőre. Az ideális üzemmenetben és annak eredményességében azonban időről-időre előfordulhatnak különféle anomáliák, amelyek kezelésére megoldást jelenthet egy szűrőmező. A szűrőmező szükségességét tehát a szennyvíztisztító üzemmenetével, illetve az azt jellemző minőségi paraméterek értékelésével lehet indokolni. Ezért fontosnak tartjuk a telep működési jellemzőinek áttekintését és elemzését, másrészt annak bemutatását, – a fertőrákosi tapasztalatok alapján, – hogy milyen hatással lehet egy szűrőmező a tisztított szennyvíz „Fertő-tó típusú víz”-zé alakulási folyamatában. A szűrőmező szükségessége mellett lényeges kérdés a megvalósítás lehetőségének mérlegelése is, amely a szennyvíztisztító telep közvetlen környezetének ilyen szempontú feltárását jelenti. A vízi-növényzetes szűrőmezők története bár „ezeréves”, a konkrét ismeret mégis nagyon kevés. Úgy gondoljuk, hogy minden elképzelés, terv és megvalósulás egy-egy olyan kísérletnek is tekinthető, amelynek tapasztalatait az utána következők hasznosíthatják. A balfi szennyvíztisztítót illetően kedvező körülménynek mondható, hogy egy egészen közeli (fertőrákosi) kísérlet eredményei is rendelkezésre állnak.
