A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kalicz Péter - Gribovszki Zoltán - Kucsara Mihály (NYME EMK) - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Szűrőmező szükségessége és lehetősége a balfi szennyvíztisztító telep kiegészítésére
2 2. A balfi szennyvíztisztító elmúlt öt évi működésének értékelése A balfi szennyvíztisztító telep működésének mennyiségi és minőségi kereteit a vízjogi létesítési és üzemelési engedély határozza meg. A 2007-ben módosított 5.799-5/2002. számú vízjogi üzemeltetési engedély (Határozat, 2007), egyebek mellett, az alábbi környezetvédelmi előírásokat teszi. A szennyvíztisztító telepről a Balfi-csatornán keresztül a Fertő-tóba vezetett szennyvíz minőségének a következő technológiai és kibocsátási határértékeknek kell megfelelni. Technológiai határértékek: KOI k 50 mg/l BOI 5 25 mg/l összes lebegő anyag 35 mg/l Területi határértékek: pH 6,0-9,5 összes nitrogén 25 mg/l összes szervetlen nitrogén 20 mg/l összes foszfor 1 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén 5 mg/l szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 5 mg/l A tisztítatlan és a tisztított szennyvíz minőségét, s annak a határértékekhez való viszonyát az üzemeltető heti gyakoriságú mintavételezéssel és laborálással ellenőrzi. Évente néhány alkalommal a KÖTEVIFE is tart ellenőrzést. A tisztított szennyvíz minőségi adatainak a vízjogi engedélyben megadott határértékekhez való hasonlítása felvethet bizonyos statisztikai alapú kérdéseket. A 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet, amely „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szól, egyes szennyezőanyagok esetében a napi átlag, mások esetében a havi átlag alapján történő minősítést ír elő. Sőt bizonyos mikroszennyezőknél a rendelet előírja, hogy a határértékek a havi átlagokkal történő összehasonlításra vonatkoznak, ha viszont napi átlagokkal kívánjuk őket összehasonlítani, akkor a határértékek kétszerese veendő figyelembe. A „Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés” című szabvány (MSZ 12749) a minősítésnél „mértékadó értéknek általában a 90%-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) értéket” tekinti. Véleményünk szerint leginkább ez a megközelítés a reális, s így a szennyvízminták határértékekhez való viszonyításánál is javasolható lenne. A szennyvíz minőségi paramétereinek értékelését jelen dolgozatban a heti mérési adatok alapján tettük meg, így a határértékekhez a mért teljes vízminőségi spektrumot viszonyítottuk. Az összehasonlítást a határértékek és az éves átlagok között is megtettük. A tisztított szennyvíz minőségi értékeit összevetettük: a balfi szennyvíztisztítóra megadott határértékekkel, a Fertő-tó vizének, illetve a Virágosmajori-csatorna vizének jellemzőivel és a fertőrákosi biológiai szűrőmezőn tapasztalt adatokkal is. Mivel azonban a szennyvíztisztító működését, s a tisztítás hatásfokát a folyamatban résztvevő mennyiség és annak változása is befolyásolja, ezért a minőségi paraméterek értékelése előtt röviden szólni kell a mennyiségi viszonyokról.