A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Kalicz Péter - Gribovszki Zoltán - Kucsara Mihály (NYME EMK) - Mészáros Imre (Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt.): Szűrőmező szükségessége és lehetősége a balfi szennyvíztisztító telep kiegészítésére

2 2. A balfi szennyvíztisztító elmúlt öt évi működésének értékelése A balfi szennyvíztisztító telep működésének mennyiségi és minőségi kereteit a vízjogi

létesítési és üzemelési engedély határozza meg. A 2007-ben módosított 5.799-5/2002. számú

vízjogi üzemeltetési engedély (Határozat, 2007), egyebek mellett, az alábbi környezetvédelmi

előírásokat teszi. A szennyvíztisztító telepről a Balfi-csatornán keresztül a Fertő-tóba vezetett szennyvíz

minőségének a következő technológiai és kibocsátási határértékeknek kell megfelelni. Technológiai határértékek: KOI

k 50 mg/l BOI

5 25 mg/l összes lebegő anyag 35 mg/l Területi határértékek: pH 6,0-9,5 összes nitrogén 25 mg/l összes szervetlen nitrogén 20 mg/l összes foszfor 1 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén 5 mg/l szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 5 mg/l A tisztítatlan és a tisztított szennyvíz minőségét, s annak a határértékekhez való viszonyát az

üzemeltető heti gyakoriságú mintavételezéssel és laborálással ellenőrzi. Évente néhány

alkalommal a KÖTEVIFE is tart ellenőrzést. A tisztított szennyvíz minőségi adatainak a vízjogi engedélyben megadott határértékekhez való hasonlítása felvethet bizonyos statisztikai alapú kérdéseket. A 28/2004 (XII. 25.) KvVM

rendelet, amely „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és

alkalmazásuk egyes szabályairól” szól, egyes szennyezőanyagok esetében a napi átlag, mások

esetében a havi átlag alapján történő minősítést ír elő. Sőt bizonyos mikroszennyezőknél a

rendelet előírja, hogy a határértékek a havi átlagokkal történő összehasonlításra vonatkoznak,

ha viszont napi átlagokkal kívánjuk őket összehasonlítani, akkor a határértékek kétszerese

veendő figyelembe. A „Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés” című

szabvány (MSZ 12749) a minősítésnél „mértékadó értéknek általában a 90%-os összegzett

relatív gyakoriságú (tartósságú) értéket” tekinti. Véleményünk szerint leginkább ez a

megközelítés a reális, s így a szennyvízminták határértékekhez való viszonyításánál is

javasolható lenne. A szennyvíz minőségi paramétereinek értékelését jelen dolgozatban a heti mérési adatok

alapján tettük meg, így a határértékekhez a mért teljes vízminőségi spektrumot viszonyítottuk.

Az összehasonlítást a határértékek és az éves átlagok között is megtettük. A tisztított szennyvíz minőségi értékeit összevetettük:  a balfi szennyvíztisztítóra megadott határértékekkel,  a Fertő-tó vizének, illetve a Virágosmajori-csatorna vizének jellemzőivel és  a fertőrákosi biológiai szűrőmezőn tapasztalt adatokkal is. Mivel azonban a szennyvíztisztító működését, s a tisztítás hatásfokát a folyamatban résztvevő

mennyiség és annak változása is befolyásolja, ezért a minőségi paraméterek értékelése előtt

röviden szólni kell a mennyiségi viszonyokról.