A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Dinka Mária - Ágoston-Szabó Edit - Berczik Árpád (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A fertői nádasok degradálódásáról

6 9. ábra: Az élő rizóma aránya az aratott és nem aratott területen Az aratott nádasokban tavasszal mások a fizikai, kémiai és biológiai kondíciók, ez

indokolja a hajtások korábbi és nagyobb számu megjelenését az aratatlan (kontroll) területhez képest. Koratavasszal az élő rizómán levő rügyek (a fejlődésnek még nem indult és a már

fejlődők) száma az aratott területen szignifikánsan több (2-2.5 szerese), mint a nem aratott területen. A rendszeres aratáskor a nád a sűrűbb állományt már a vegetációs periódusban

nagyobb számú rügyek képzésével biztosítja. Bizonyíték erre a hajtáskezdemények nagyobb

száma is. Ezek fejlődése a rizómák tápanyagkészletét koratavasszal (mivel ekkor még nincs

asszimiláló levélfelület) jobban igénybe veszi (Granéli és mtsai 1992; Dinka és Szeglet 1999). Ősszel az aratott területeken a hajtások száma 1.5 – 2-szer, a generativ fázist elért hajtások száma 2.0 – 2.5-szer, a biomassza tömege pedig 1.1 – 1.9-szer több, mint a nem aratott

területen, ezért tavasztól őszig az élő rizóma tömegének növekedése az aratott területen

nagyobb, mint a nem aratott részeken. Ősszel az aratott, és nem aratott területek elkülönítését rügyszám, és az élő rizóma

tömegének az összes rizóma tömegén belüli aránya, valamint a rizóma és a hajtás közötti

tömegarány ( nem aratott területen: 1,5-4,7; aratott: 1,4-2,9) együttes értékelése teszi lehetővé. Tekintettel arra, hogy az ősz végére a rizómán fejlődő rügyek 80-100%-a már eléri az

üledék felszínét, különösen fontos, hogy télen az aratás a lehető legkíméletesebben történjék. Az aratás következményei kedvezőtlen körülmények között A nagyüzemi aratás káros hatásai szempontjából kritikus helyzet akkor lép fel, ha 1/ a jég nem

bírja el a gépeket (elégtelen jégvastagság, vízleeresztés a jég alól), 2/ a belső nádasokban

folyó mikrobiális tevékenység következtében a jég minősége megváltozik (buborékos,

vékonyabb stb.), a gépek könnyen beszakadhatnak, 3/ az elhúzódó aratás a tavaszba nyúlik.

(Néha helyenként az aratási idő április közepéig is elhuzódott.) Az aratás hatására bekövetkező különösen szembetűnő kárjelenség azaratógépek kerekei által

okozott taposási kár miatt a nádas kiritkult. Sekély 15-40 cm –es vízfelületeken a nádas helyét a

keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia L) foglalta el (Kárpáti és Kárpáti 1976, Ráth 1990). Az aratási parcellákról a learatott nádkévéket a csatornáig az aratógépek hordják ki, s ezzel nagymértékű rizómakárokat okoznak (10., 11. ábra). Ennek kiemelt jelentőségéhez tudni kell,

hogy a nád többnyire vegetativ úton szaporodó növény, generatív úton csak a partfelőli