A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

5. szekció: Nagy tavaink vízgazdálkodása - Dr. Dinka Mária - Ágoston-Szabó Edit - Berczik Árpád (MTA Magyar Dunakutató Állomás): A fertői nádasok degradálódásáról

7 részeken nedves, vízzel nem borított üledéken szaporodik. A nádas fennmaradásának ezért

alapvető feltétele az üledékben elhelyezkedő rizómarendszer, mint reprodukáló szerv, jó

állapotban tartása. A rizóma funkciójából következően tápanyagraktározó, a gázok

szállításában is részt vesz, egyben a nád támasztórendszere. Tápanyagforgalmát illetően a rizóma nemstruktúrált szénhidrát (TNC) azaz a raktározott tápanyag mennyisége ősztőltavaszig termőhelytől, nádas állapotától függően csökken. A TNC koncentráció csökkenés

mértéke az egészséges nádasban ősztől tavaszig 29-44%, pusztuló nádasban 50-60%. Ez az energia a légzésre, különböző fermentációs folyamatokra, valamint a rügyek,

hajtáskezdemények fejlődésére használódik (Dinka és Szeglet 1999). A hajtáskezdemények aratás hatására bekövetkező pusztulása koratavasszal a rizómát ujabb rügyek, oldalhajtások

fejlesztésére serkentik, ez még a rizóma további jelentős mértékű szénhidrát és tápanyag

készletének csökkenését okozza. 10. ábra: Az arátás kártétele, a parcellákban úszó felszabdalt rizómák Az aratás következtében nagymennyiségü felszaggatott rizóma úszik fel és sodródik a

nádas vízében ( 10., 11., 12 ábra), amely nemcsak nem esztétikus, de rövid időn belül (

néhány óra vagy 1-2 nap elteltével) el is kezd erjedni, rothadni súlyos terhelést jelentve a

víztér számára. Rövid szénláncú, illó szerves savak képződnek, melyek kellemetlen szagúak

(tejsav, vajsav, propionsav stb), s ezek bizonyos koncentráció felett fitotoxinként hatnak

(Armstrong és mtsai 1996.). A károsodott területeken az állomány felújulása erősen késleltetett, vagy a legtöbb

esetben a nádas regenerációja hosszú távon sem következik be. A Fertőn az 1999-ben végzett

nádasfelmérés szerint a homogén, egészséges állomány területe másfél évtized alatt 10%-kal csökkent (1984:27,9%; 1999:18,7%), vagyis a nem körültekintően végzett nagyüzemi

nádaratás miatt a nádas állomány degradálódása fokozatosan növekszik (Márkus 1999.).