A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Molnár Sándor (KÖTIKÖVIZIG): A Kárpátaljai erdők lefolyást módositó hatása

2 A térkép azokat a vízgyűjtőket „ festi” gyakoriságot tekintve egyre élénkebb színekkel, ahol 1998-2002 között jelentős árvizek alakultak ki. Jól látható, hogy e tekintetben a Közép- és Felső-Tiszavidék az egyik

legérintettebb térség Európában. Az árvízcsúcsok növekedésének okairól a szakértők véleménye esetenként ütközik, abban azonban

mindenki egyetért: a Felső-Tiszán tapasztalt vízszintnövekedések okait elsősorban a vízgyűjtőn kell

keresni (Kovács, 2006). A lefolyási tényező növekedett, a lefolyó víz összegyülekezési ideje lecsökkent. Év Tivada

r Vásáros- namény Záhobny Dombrád Tokaj Tiszafüred Tiszabő Szolno

k Csongrád Szeged 1888. 753 900 754 890 872 742 818 834 847 1895. 866 827 867 884 1912. 790 1919. 919 882 929 916 1925. 1932. 750 921 894 923 1933. 1947. 848 1967. 765 1970. 865 912 773 935 909 935 961 19

79. 880 788 949 1998. 964 923 1999. 894 835 1023 947 2000. 928 881 1080 1041 994 2001. 1014 941 758 2006. 1033 1009 Új maximumok száma 1887.után

: 6 4 2 1 4 7 7 7 6 6 2. ábra - Árvízcsúcsok növekedése a Tiszán A 2-es ábrán, a Tiszán megfigyelt árvízcsúcs növekedések vannak feltüntetve 1888. évet követően. A

vizsgált időszak alatt (120 év) a felső-tiszai Tivadar mérőhelyen 261 cm-rel növekedett az árvízszint. Tapasztalatok, mérési eredmények a témában Az előbbiekben említett nagy tiszai árhullámok kapcsán egyre gyakrabban hangzott el, hogy a kiváltó tényezők sorában fontos szerepet játszott a kárpátaljai vízgyűjtőkön folytatott erdőirtás. Régóta feltételezték már, hogy az erdő a lefolyást csökkenti. (Már az 1700-as évekből vannak erre utaló

feljegyzések.) Vizsgálatok ezt egyértelműen igazolták. Hiányzik viszont az egyetértés abban: vajon az erdőknek milyen mértékű hatása van az áradások

mérséklésében? Írásomban az előbbi kérdésre próbálok választ keresni, felhasználva néhány, a témakörben megjelent

szakirodalmat, vizsgálati eredményt. Az erdők vízlefolyást alakító szerepének megítélése elég sokrétű, - ráadásul az erdőcsökkenésekre vonatkozó adatok is igen eltérőek - így nem meglepő, ha a közölt mérések, megfigyelések olykor ellentmondanak egymásnak. Például Fodor István szerint, aki az Ungvári Egyetem professzora volt, - kutatási területe a Kárpátalja

növénytakarója – a kárpátaljai árvizek okozójaként az Északkeleti Kárpátokban a szovjet érában

végbement rablógazdálkodásos fakitermelést és intenzív legeltetést jelölte meg. Nézete szerint: „Kárpátok erdeinek esztelen pusztításával megszüntették az eddig szivacsként működő erdei ökoszisztéma

víztározó képességét” (1994).