A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

4. szekció: Erdőgazdálkodás az ártereken - Molnár Sándor (KÖTIKÖVIZIG): A Kárpátaljai erdők lefolyást módositó hatása

1 A KÁRPÁTALJAI ERDŐK LEFOLYÁST MÓDOSÍTÓ HATÁSA Molnár Sándor KÖTI-KÖVIZIG „… minden köbméter víz, amit nem vezetnek át azonnal a következő

víztestbe, nyereség a vízjárásra, és távol tartja a terhelés egy részét az

árvíztől.” Best Practice Document Bevezetés A folyóvölgyi árvizek világszerte, így Európában is milliók számára jelentenek fenyegetést. Az árvízveszély mind gyakoriság, mind emelkedő árvízszintek tekintetében egyre nő, részben a globális

éghajlatváltozás által kiváltott tengerszint emelkedés, részben az emberi tevékenységek miatt megnövekedett lefolyás következtében. Bár az árvizek megelőzése, az ellenük való védelem és a

védekezés területén mind tudományos, mind gyakorlati értelemben igen komoly haladást sikerült elérni,

mindennek ellenére az árvíz a legelterjedtebb természeti veszély Európa-szerte. Magyarország is a jelentős árvízi gondokkal küzdő országok közé tartozik. Veszélyeztetettsége

Európában a legnagyobb, területének csaknem 25%-át folyóvölgyi árterület teszi ki. Különösen érvényes a veszélyeztetettség a Tisza vízgyűjtőjén levonult árvizekre, ahol az 1998-2006 közötti években a tetőzések értékei 130-140 cm-rel is meghaladták az eddigi értékeket. (Tivadari szelvényben: 149 cm-rel , Szolnoknál 132 cm-rel). Hasonló mértékű emelkedésre még a folyószabályozást követő években sem volt példa (Kovács, 2007). Fontos kiemelni, hogy az árvízszintek emelkedése mellett nagymértékben növekedett az árhullámok tartóssága, s ezzel arányosan az árvízi

kockázatok mértéke is. 1. ábra - Nagy árvizek vízgyűjtőnkénti területi gyakorisága Európában 1998-2002 között (Európai Környezetvédelmi Iroda alapján Samuels 2004)