A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Szakó Gábor (FETIKÖVIZIG): A Beregi árvízvédelmi rendszer fejlesztése
15 Ennél a változatnál a töltések magassága megegyezik a „E” változattal, de a nyomvonal változik, jelentősen rövidebb töltések veszik körbe a tározót, csökken a tározó területe és az ezzel járó járulékos beruházások (véderdő, tározótér rendezése, stb.), elhagyható két keresztező műtárgy, viszont amennyiben az átfolyási hatékonyságot fenn akarjuk tartani, akkor nagyobb kapacitású leeresztő műtárgyat kell kiépíteni. Az árvízi tározó főbb adatai: A vízkivétel helye: Tivadar felett, Tisza 707,0 fkm Vízkivétel kapacitása: átlag 600, csúcsban (MÁSZ) 750 m 3 /s MÁSZ: 114,90 mBf Maximális tározási szint: 112,90 mBf Tározótöltés koronaszint: 113,90 mBf Térfogat: 100 millió m 3 Vízfelület: 27,0 km 2 Átlagos vízmélység: 3,70 m Átlagos töltésmagasság: 4,7 m 8. A továbbtervezendő változat kiválasztásának folyamata. A koncepcióalkotás és a továbbtervezésre alkalmas 3 változat kiválasztása és műszaki tartalmának meghatározása hosszú egyezetési és konzultációs folyamat eredménye. Ez a munka helyi kezdeményezésre 2004. decemberében indult. A beregi térség képviselői, polgármesterei 2004-ben a KVvM-nek írt levelükben megfogalmazták fejlesztési szándékaikat egy árapasztással összekapcsolt vízre alapozott beregi térségfejlesztés tekintetében. Erre reagálva a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság több más szervezettel együttműködve (E-misszió Egyesület, MTA-Taki, BMGE, HNPI) kidolgozott egy olyan előzetes javaslatot, ami alapján elindult a közös gondolkodás, egyrészt a magyar oldali beregi térséggel, másrészt a kárpátaljai ukrán megyei és vízügyi szervekkel. Ennek eredményeként kidolgoztak egy olyan előzetes elképzelést, aminek főbb elemei első változatban az alábbiak voltak: - A Beregi árteret védő határmenti közös érdekeltségű árvízvédelmi töltések előírt 1. 0%-s árvízszintre történő kiépítése, Magyarországon és Ukrajnában. - Az 1%-os mértékadó árvízszintet meghaladó árvizek szintjének csökkentése árapasztással a Tiszabecs-Záhony közötti magyar-ukrán közös érdekeltségű Tisza szakaszon, valamint a Borsa alsó szakaszán, Salánk és Mezővári között. - Jelentősebb belvizek esetén, a víz visszatartása állandó és ideiglenes víztározókban, egyrészt a torkolati szivattyútelepek tehermentesítése, másrészt, szárazabb időszakokban a természetes vizes élőhelyek vízellátásnak biztosítása érdekében. - A meglévő és a kiépítendő új ár-és belvízvédelmi létesítmények felhasználásával illetve további vízgazdálkodási létesítmények kiépítésével annyi víz kivezetése a Borsa és a Tisza árhullámaiból, amennyi szükséges az átalakuló mezőgazdálkodáshoz, a tájrehabilitációhoz, a vizes élőhelyek fenntartásához valamint a vízre alapozott idegenforgalmi célkitűzések megvalósításához. A területen visszatartott, illetve a kivezetett vizekkel való komplex gazdálkodás megvalósítása olyan üzemrend kialakításával, ami egyszerre és együttesen szolgálja a felsorolt célokat. A fenti előzményeket követően a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az INTERREG IIIA Magyarország - Szlovákia- Ukrajna Szomszédsági Program HUSKUA/05/01/139 regisztrációs számú „Magyar-ukrán komplex árvízvédelmivízgazdálkodási-ártérrevitalizációs fejlesztési tervek kidolgozása a Bereg és a Borsa vízgyűjtőjére” című pályázat keretében (2. prioritás Határon átnyúló környezetvédelem és közlekedés prioritás, 2.1 intézkedés: A környezetvédelmi politikák és kapcsolódó kisléptékű beruházások határon átnyúló koordinációja) forrásokat nyert a közös magyar-ukrán tervek
