A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?
9 Meghatározhatók továbbá a felelősségi viszonyok az eseménylánc egyes elemeire vonatkozóan, visszakövetkeztetve a lánc "kezdő” eseményére. Ilyen eseménylánc volt, ahogy a petresi gátszakadásból eljutott a víz Szeged elöntéséig 1979-ben. Előfordulhatnak olyan hibás tevékenységek, amelyek a rendszer meghatározott részeihez, illetve az ott dolgozók tévedéseihez, mulasztásaihoz kapcsolhatók. Ezekhez az eseményekhez is számszerűen meg kell határozni a bekövetkezés valószínűségét, továbbá azt, hogy az egyes eseményláncok milyen gyakorisággal fordulhatnak elő. A műszaki becslés felhasználhatja megtörtént események statisztikai adatait is, például a gátszakadások mechanizmusainak adatait. A tönkremeneteli mechanizmus becslésétől a tönkremeneteli valószínűség becsléséig a 2. ábra szerinti utakon juthatunk el: Mindkét módszer végeredménye árvízvédelmi elem becsült tönkremeneteli valószínűsége (Nagy 1996). A gátszakadás műszaki becsléssel történő meghatározása abban az esetben fontos, ha nem rendelkezünk alapadatokkal, illetve az alapadatok előállításának valamilyen akadálya van. Árvízvédelmi gát szóba jöhető tönkremeneteli mechanizmusait mutatja a 3. ábra. A természet találékony, ennél több tönkremeneteli mechanizmus is elképzelhető. A válogatás és a csoportosítás is önkényes, de teljességre törekszik a hazai árvízvédelmi gátaknál. A történelmi események segítenek eligazodni a tönkremeneteli mechanizmusok gyakoriságában, bár azt is meg kell jegyezni, hogy amire nem volt kategória, azt nem használták a történelem folyamán. Az 2. ábra kétutas fokozatos közelítése segít kiszűrni a kevésbé vagy egyáltalán szóba sem kerülő tönkremeneteli mechanizmusokat. A lehetséges tönkremeneteli mechanizmusok között sokáig nem szerepelt a vízoldali elmosás, azzal a feltételezéssel, hogy a vízsebességek ezt nem indokolják. Az első ellentétes adat a Kárpát-medence gátszakadásaival kapcsolatban az 1942. évi árvíznél jelentkezett, a „felrobbantott újvidéki híd pillérein megtorlódott a jég, és a sodor vonalat a bal partra nyomta, a partot alámosta és 50 m szélességben, 550 m hosszon a gát február 10-én beszakadt.” (Bonczos 1942) 1. kép. Királyháza, vízoldali elmosás (1998)
