A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?
10 2. ábra. A tönkremeneteli mechanizmus becslésétől a tönkremeneteli valószínűség becsléséig A vízoldali elmosás annyira létezik, az 1998 évi árvíznél meg is örökítették (1. kép), ezek az esetek a 2. táblázatban az egyéb ismert kategóriában található. A lehetséges tönkremeneteli mechanizmusok közül az alábbiakra nem rendelkezünk nagy tapasztalattal: Vízoldali elmosás (1. kép) nagy vízsebességeknél alakulhat ki, ha a v > 4 m/s sebességű víz megbontja a töltést, különösen ha az laza állapotú. Nagyban elősegíti a vízoldali elmosást, ha a folyó sebessége kikezdi a gátat, vagy a gát mellett turbulens áramlás alakul ki. Diszperzív anyag jelenléte a hazai árvízvédelmi gátaknál is több helyen azonosítható (Szepessy 1983). Járatos erózió kialakulásának nagyvíz idején nagyobb a valószínűsége. Ez nehezen számszerűsíthető tönkremeneteli mechanizmus, aminél a tönkremeneteli valószínűséget például megtörtént események statisztikája alapján becsülhetjük. Árvíz alatti földrengés hatása több irányú lehet. Földrengés hatására a töltés alatti és a töltésben lévő szemcsés anyag megfolyósodhat (liquefaction), a folyóban vízlengés alakulhat ki, elmozdulhat a mentett oldali rézsű, stb. Ezek a hatások magas vízállásnál fokozottan jelentkeznek. Lehetséges tönkremeneteli mechanizmusok közül azokat, melyek esetlegesen bekövetkezhetnek vagy kritikus tönkremeneteli mechanizmusokat a helyi körülmények alapján, a töltés és altalaj anyagáról valamint a töltés szerkezetéről és méretéről rendelkezésre álló információk alapján kell kiválasztani.