A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?

7 amelyek akár hasonlóak, vagy ugyanazok is lehetnek, mint a tönkremeneteli

mechanizmusok, azonban ez a kör lényegesen bővebb, ugyanis bizonyos

károsodási mechanizmusok nem vezetnek közvetlenül gátszakadáshoz. Egyes károsodási mechanizmusok (mint például egy rézsűhámlás, egy vízoldali suvadás,

vagy egy felpuposodás) esetén nem rendelkezünk tapasztalattal, hogy követte-e tönkremenetel az ilyen jelenséget, annak ellenére, hogy több ilyen jelenségről van

információ. 6. TÖNKREMENETELI MECHANIZMUSOK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA Egy tönkremeneteli mechanizmust több jelenség is kiválthat. Ugyanaz a tönkremeneteli mechanizmus meghágás és hullám átcsapás esetén, ugyanis mindkét esetben a mentett oldali korona, rézsű vagy töltésláb elmosásával alakul

ki a gátszakadás. Egy tönkremeneteli mechanizmust több hiba is okozhat, egymást erősítve. Laza

talajban kialakulhatnak olyan járatok, mint amilyeneket állati kártevők is

okozhatnak, melyeken keresztül szivárgás, csurgás indulhat meg, mely azután a

töltés tönkremeneteléhez vezethet. Egy tönkremeneteli mechanizmus több módon is kialakulhat. Például az elhabolásnál kialakuló folyamatok a hullámmagasság, a vízszint és a töltés korona

szintjének relatív különbsége alapján mutatja meg egy helyen, hogy a vízoldali

rézsű elhabolásáról, a korona elhabolásáról, vagy hullám átcsapásról (a

hullámhegy átfolyik a koronán) beszélünk. Időben egymással párhuzamosan működő és egymás után kialakuló

mechanizmusok is okozhatnak tönkremenetelt. Ezeknél a valószínűség

számítására még nincsenek kialakult módszereink, becslésük minden bizonnyal

feltételes valószínűségek alapján közelíthető. A feladat megoldása még további

erőfeszítéseket igényel. Több jelenség együttes, egyidejű jelenléte erősítheti a tönkremeneteli folyamatot, egy tönkremeneteli mechanizmus kialakulását. Ha például a töltésnél jobb

vízvezető az altalaj, akkor az altalajból felfelé áramló víz gyorsabban telíti a töltést,

mint ahogy az a töltésen keresztül kialakulhatna. Ebben az esetben a mentett oldali töltésrészre ható felhajtó erő lényegesen gyorsabban hat, mint ahogy az a

töltés szivárgásból kialakulna. A tönkremeneteli mechanizmusok lehetnek egymás után működő események, események láncolata is, melyek elvezetnek a gátszakadáshoz. Az eseménylánc alapján követhetőek a tönkremenetelhez vezető rendkívüli körülmények. Ez lehet egy térbeli folyamat, mely máshol kezdődött (ld. 1879 évi szegedi árvízi

katasztrófa), de lejátszódhat egy helyen is (2001 évi tarpai gátszakadás). Meg kell határozni a tönkremeneteli viszonyokat az eseménylánc egyes elemeire

vonatkozóan, következtetve a lánc "kezdő” eseményéből a következőkre.

Előfordulhatnak ugyanis olyan hibás szerkezeti elemek vagy hibás tevékenységek,

amelyek a rendszer meghatározott részeihez, illetve az ott dolgozók tévedéseihez