A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?

8 kapcsolhatók. A tönkremenetelhez vezető eseményláncoknál külön-külön is

becsülni kell a bekövetkezés gyakoriságát (Nagy, 2000, 2001). Árvízvédelmi gátaknál különbséget kell tenni a tönkremenetel mechanizmusa

7

, a gátszakadás oka

8

, és az árvíz (a magas víz) kialakulás oka

9 között. A

gátszakadásnál több féle ok (pl. nem megfelelő tömörítés, vagy hibás tervezés) is

eredményezheti ugyanazt a tönkremeneteli mechanizmust. Tekintettel arra, hogy a történelmi feljegyzések a tönkremeneteli mechanizmusra vonatkoznak, jelenleg ezek szerint célszerű eljárni. A szakmai megközelítéseknél jelenleg még nem foglalkozunk két vagy több

tönkremeneteli mechanizmus egyidejűségével, illetve az egymást erősítő

hatásával. Például egy elhabolt vízoldali töltés rézsűnél lerövidül a szivárgási

úthossz, megnő a hidraulikus gradiens, könnyebben jön létre talajtörés, vagy

mentett oldali rézsűcsúszás. A vizsgálatoknál a tönkremeneteli módokat

egymástól függetlennek vesszük. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy

az egyidejűség és egymásutániság modellezhető és számszerűsíthető legyen. 7. TÖNKREMENETELI VALÓSZÍNŰSÉG BECSLÉSE A tönkremeneteli valószínűség több módon becsülhető. Ezek pontossága eltérő,

így ha több módszert használunk párhuzamosan, ügyelni kell azok

homogenitására. Azonos viselkedésű szakasz mértékadó keresztszelvényénél a

tönkremeneteli valószínűségének meghatározása a tönkremeneteli

mechanizmusok alapján lehetséges. A tönkremenetel műszaki becsléssel történő meghatározása abban az esetben

fontos, ha nem rendelkezünk alapadatokkal, illetve az alapadatok előállításának

valamilyen akadálya van. A vezérelv a veszély – mechanizmus – következmények

vizsgálata. A kritikus tönkremeneteli mechanizmus meghatározásával kapcsolatban két

módszer alakult ki. Mindkét módszernél az első lépés a lehetséges tönkremeneteli

mechanizmusok meghatározása:  A lehetséges tönkremeneteli mechanizmusok alapján kell elemezni az előfordult

tönkremenetelek körülményeit (hely, ok, stb.). Becslést kell adni a

tönkremenetelek értékekeiből minden egyes mechanizmusra, ami alapján meg kell határozni a kritikus tönkremeneteli valószínűséget.  A tönkremeneteli mechanizmusokból meg kell határozni a kritikus

mechanizmust, majd becsülni kell a legvalószínűbb mechanizmust. Ez alapján a

legvalószínűbb tönkremeneteli érték meghatározható, amiből a tönkremeneteli

valószínűséget becsülni kell.  A tönkremeneteli mechanizmus lehet események láncolata is. Olyan eseményláncokat szerkeszthetők, amelyek alapján követhetőek a tönkremenetelhez vezető üzemzavarok, rendkívüli körülmények. 7 A talajban lejátszódó makro folyamatok, amelyek gátszakadáshoz vezetnek. 8 Rendszerint valamilyen tevékenységhez, vagy annak elmaradásához kapcsolódik. 9 Magyarországon három ok létezik, amelyek kombináltan is felléphetnek egy-egy folyón: jeges árvíz,

hóolvadásból származó árvíz, esőből származó árvíz.