A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?
6 4. TÖNKREMENETELI ELEMEK A tönkremeneteli elemek az árvízvédelmi gát tönkremeneteli valószínűség számításának „építő kockái”. A tönkremeneteli elem a legrövidebb önállóan kezelhető gáthossz egy árvízvédelmi vonalon belül, melynek a keresztmetszete, szerkezete, árvíz alatti viselkedése és talaj adottságai az adott hosszon azonosnak vehető. Az árvízvédelmi gát tehát hossza mentén azonos viselkedésű részekre, tönkremeneteli elemekre bontható. Egy tönkremeneteli elem egy mértékadó keresztszelvénnyel jellemezhető. A mértékadó keresztszelvény tönkremeneteli valószínűségét a keresztszelvény tönkremeneteli mechanizmusai alapján számolhatjuk, mint párhuzamos rendszert. A kockázat analízis elvégzéséhez szükséges, hogy az egyes árvízvédelmi elemek tönkremeneteli mechanizmusa megbízhatósági elv alapján legyen meghatározva, vagyis kiindulásként meg kell határozni az egész rendszer egyes elemeire a tönkremeneteli mechanizmusok valószínűségének becslését, ami elsősorban geotechnikai módszerek segítségével történik. Ezen elvek alapján árvízvédelmi rendszer minden eleméhez rendelhető egy tönkremeneteli valószínűség, ami a további számítás alapja. Azáltal, hogy a különböző tönkremeneteli mechanizmusok a geotechnikai, állékonysági számítási módszerekkel meghatározhatók - keresztmetszeti valószínűségek mint eredmények rendelkezésre állnak, az egyes tönkremeneteli mechanizmusok hozzájárulása a teljes rendszer tönkremeneteléhez becsülhető. Az árvízvédelmi gát, vonal és öblözet tönkremeneteli valószínűsége így könnyen meghatározható, a beruházási keretek célzottabban és hatékonyabban használhatók fel. 5. GÁTSZAKADÁSOK OKA Tönkremeneteli mechanizmust sokan összekeverik más fogalmakkal, mint például a gátszakadás okával, azokkal a (humán és nem humán) hibákkal, melyek a gátszakadás mechanizmusának kifejlődéséig vezettek, vagy az árvíz eredetével. Egy gátszakadás kialakulásának vizsgálatánál azokat az okokat keressük, amelyek annak bekövetkezéséhez vezettek. Az okok két nagy csoportra oszthatók, úgymint: meglévő adottságok, és közvetlenül kiváltó tényezők. A meglévő adottságok lehetnek például: nem kellően tömörített földmű, rossz minőségű töltés anyag, helytelen töltés keresztmetszet, rossz biztonsági koncepció, stb. A közvetlenül kiváltó tényezők általában az eseményt megelőző időszakban jelentkező többlet hatások, vagy csökkenő ellenállások, mint például a hullámvédelem szezonális hiánya, a mentett oldal gyengítése, a jelenség megközelíthetetlensége, stb. A tönkremenetel minden esetben gátszakadást jelent. Le kell választani azokat a jelenségeket, melyek nem okoznak gátszakadást, csak károsodásként jelentkeznek. A károsodások kialakulásánál is beszélhetünk mechanizmusokról,
