A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Dr. Nagy László (BME): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?

5 Ennek megfelelően változtak a százalékok is (2. táblázat). 2010-re a meghágások

száma növekedett az ismeretlen mechanizmusok kárára. Ennek elsősorban

feldolgozás metodikai okai voltak. A 2. táblázatban utolsó sorában szereplő alacsony százalékú (< 2,5)

tönkremeneteli mechanizmusok a 3. táblázat szerintiek, ha viszonyítási alapként

az ismert mechanizmusokat vesszük. Vizsgált időtartam 1564 – 2010 Meghágás 76,5 % Elhabolás 2,7 % Altalajtörés 4,5 % Töltésromlás 4,6 % M

űtárgy tönkremenetel 2,6 % Erőszakos átvágás 5,7 % Egyéb ismert 3,4 % 3. táblázat. Tönkremeneteli mechanizmusok az ismert mechanizmusok arányában A 2. táblázat alapján az árvízvédelmi töltések tönkremenetelével kapcsolatos

legfontosabb megállapítások a következők:  meghágásból eredő tönkremenetelek száma csökkenő részarányt, csökkenő

tendenciát mutat,  elsősorban a kis vízgyűjtő területű, a kis vízhozamú, heves vízjárású

folyószakaszokon lehet számítani (tehát Dunán, alsó Tiszán valószínűleg csak

nagyon kis mértékben) meghágásból eredő tönkremenetelre,  az altalaj eredetű, tehát buzgárosodásból és talajtörésből származó

tönkremenetel valószínűsége várhatóan nő,  várhatóan nő a műtárgy és környékén bekövetkező tönkremenetelek száma is a

karbantartási munkákra jutó pénz csökkenése miatt. Az árvédelmi gátakra jutó terhelések folyamatosan nőnek. A terhelés

növekedésének oka egyrészt a folyó töltésezettségével, másrészt a

folyószabályozási munkákkal, harmadrészt (talán ez a legfontosabb) a folyók felső

folyásán a lefolyási viszonyok változásával magyarázható. A terhelések

növekedése egyrészt az árvízszint növekedésében

6 jelenik meg, másrészt ezzel

párhuzamosan nő az árvizek tartóssága. A terhelések növekedése a hidraulikus talajtörés, buzgárosodás és töltés átázás

okozta tönkremenetelek számának növekedését valószínűsíti. Ez a tendencia már

rövidebb időszak vizsgálata alatt is szembetűnő. 6 A Tisza árvízmentesítése óta 1830-1970 között Csongrádnál 3,3 m-t, Szegednél 3,5 m-t emelkedett az észlelt

árvízszint. Azóta még többet.