A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Kopasz Eszter - Kőváriné Gulyás Erzsébet (KDVKÖVIZIG): Vízbázisvédelem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előtt és után a KDV-KÖVIZIG területén
1 VÍZBÁZISVÉDELEM A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ELŐTT ÉS UTÁN A KDV-KÖVIZIG TERÜLETÉN Kopasz Eszter – Kőváriné Gulyás Erzsébet Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. 1. Előzmény Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt. Ezeknek a vízbázisoknak a 2/3 része sérülékeny, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyeződés lejuthat a vízadórétegbe. Minőségük megóvására ebből fakadóan fokozott figyelmet kell fordítani. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén a felszín alatti vízkészletek minden fajtája előfordul. A Duna menti kavicsteraszban tározódik az ország legjelentősebb partiszűrésű vízkészlete (Szentendrei-szigeti és Csepel-szigeti vízbázisok), amelyből települések sora mellett a főváros vízellátása is biztosított. De ugyanúgy megtalálhatók itt a karsztos víztartókhoz kötődő hideg, langyos vagy meleg vízkészletek, mint az üledékes, porózus víztartókban előforduló sekély mélységű talajvíz- ill. az alatta fellelhető rétegvíz készletek valamint a repedezett vízadókhoz (pl. andezit) kapcsolódó hasadék vízkészletek. Ezen változatos vízföldtani viszonyok miatt a vízbázisokon felmerülő problémák is igen változatosak. 1995-ben kormányprogram indult a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmére, védőterületek kijelölésére. Az ivóvízbázis védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése. A program első szakaszában megtörtént minden vízbázis előzetes értékelé- se, meghatározásra kerültek azon vízbázisok köre, ahol a vízbázisvédelmi feladatok végrehajtandók, illetőleg megtörtént a munkák költségbecslése. A program végrehajtásának határideje a 2052/2002. (II. 27.) Korm. határozatban 2009. december 31.-re, majd később határidő nélkülire módosult a vonatkozó jogszabály módosításával együtt. A védőterületek kijelölésének jogi megalapozása a 123/1997.(VII. 18.) Korm. rendeletben jelent meg. Igazgatóságunk működési területéről a biztonságba helyezés megvalósítására létrehozott cselekvési programba mintegy 80 üzemelő sérülékeny ivóvízbázis került. Ezekből 1997-ben 10, 1998-ban 5, 1999-ben 2, 2000-ben 5, 2001-ben 6, 2002-ben 9 sérülékeny ivóvízbázison fejeződtek be az ehhez szükséges diagnosztikai munkálatok, a 2003-ban indított 5 vízbázison folyó felmérés pedig még jelenleg is folyamatban van. A Víz Keretirányelv ezt a hazai törekvést tovább erősítetve a védett területek körébe sorolta az ivóvízkivétel céljára igénybevett víztesteket és a tagországok hatáskörébe utalta, hogy a védettséget a teljes víztestre vagy csak a kijelölt védőzónákra érvényesítik. Magyarország az utóbbi megközelítést alkalmazza.
