A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Kopasz Eszter - Kőváriné Gulyás Erzsébet (KDVKÖVIZIG): Vízbázisvédelem a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés előtt és után a KDV-KÖVIZIG területén

2 A védőterülettel nem rendelkező vízbázisok esetében a VITUKI végzett közelítő számításokat, részben az 1997-ben elindított diagnosztikai program előkészítéseként, részben a VGT

keretében. Közcélú sérülékeny ivóvízbázisok védőövezeteinek meghatározása a KEOP

2.2.3/A és /C konstrukcióban megpályázható, közös uniós és állami támogatással folytatódik,

amely 2013 végéig végrehajtandó feladatot jelent. Jelen cikk esettanulmányokkal mutatja be a korábbi, az 1997-ben indított cselekvési program

és a VGT-ben szereplő intézkedési program végrehajthatóságát, illetve végrehajtásának tapasztalatait. 2. Vízbázisvédelem a KDV-KÖVIZIG területén a kormányprogram szerint A sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése program keretében 1997-ben kezdődött meg a vízbázisok diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezési terveinek elkészítése. A program keretében az Igazgatóságunk területére eső mintegy 80 üzemelő sérülékeny ivóvízbázis közül 37 esetben fejeződtek be a diagnosztikai munkálatok (ezek közül kerül bemutatásra néhány), 5 vízbázist illetően a munkák jelenleg is folynak. A diagnosztikai vizsgálatok 2 fő munkarészből állnak, egyrészt a vízbázis területének, állapotának felmérése, azért, hogy a védőövezeti rendszer modellezéssel meghatározható legyen,

másrészt pedig a szennyezőforrásokat alaposan megismerve az elkészített modell alapján a vízbázis biztonságba helyezését/védelmét szolgáló intézkedések kidolgozása. A védőidomok és védőterületek kijelölési folyamata a hatósági határozat kiadásával és ennek

következményeként a telekkönyvi bejegyzéssel ér véget. A diagnosztikai vizsgálatok alapján

kiadott, védőövezet kijelölő határozatok száma viszont alacsony. A befejeződött projektek

közül a KÖVIZIG területén érvényes végleges vízbázis védőterületi kijelölő határozattal a

Csepel-Halásztelki és a Leányfalui vízbázis rendelkezik. A végleges határozatok hiányának több esetben az az oka, hogy a vízbázisok védelmét jelenleg szabályozó védőterületi rendelet sok esetben túl szigorú előírásokat tartalmaz pl. kisajátí-

tási kötelezettség, mezőgazdaságra vonatkozó egyes követelmények, létesítményekre vonatkozó tilalmak. Így jelentős az önkormányzatok ellenérdekeltsége, korlátosak a források, nem

méltányosak a költségviselésre vonatkozó szabályok stb. A lezáratlan – hatósági határozattal, földhivatali bejegyzéssel nem rendelkező – védőterületek

hiányában a tulajdonosok/üzemeltetők nem tudnak intézkedni, ami viszont veszélyezteti a

vízbázisok biztonságba helyezésének folyamatát. Szentendre Regionális Déli vízbázis Alapadatok Vízbázis típusa: parti szűrésű és sekély rétegvíz Vízadó réteg: kavicsos homok, homok Kutak száma: 17 db csőkút, 2 db csáposkút, 78 db figyelőkút Vízbázisról ellátott lakosok száma: kb. 85 000 fő Védendőnek javasolt kitermelhető vízmennyiség: kb. 19 000 m

3

/nap