A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Nagy felbontású digitális terepmodell alkalmazása a 74-es Mezőberényi belvízrendszer belvíz-veszélyeztetettségi térképezésében

2 2. belvíz-veszélyeztetettségi térképezés a mintaterületen 2.1 A minta terület bemutatása A vizsgálat során kiválasztásra került egy olyan gazdaságilag, társadalmilag értékesnek

minősíthető, de ugyanakkor vízgazdálkodási szempontból kedvezőtlenül befolyásolt

mintaterület, amelyre vonatkozóan részletes vizsgálatot hajtottunk végre. Az elmúlt

időszak hidrometeorológiai helyzete, különösen a rendkívül aszályos időjárás ráirányította

a figyelmet a Körös vidék és ezen belül Békés megye egyes vízgazdálkodási rendszereinek

működési ellentmondásosságára. Célunk a vizsgált minta-területre vonatkozóan kidolgozni

egy olyan intenzív, a közcélú művek fejlesztési programját megteremtő szakmai alapokat,

mely tájkörzeti specifikus módon kezeli az országhatárt keresztező folyók mentén

elhelyezkedő, időnként jelentősen vízhiányos, de ugyanakkor belvíz- és földárja érzékeny

területek gondjait. A belvízrendszer szintű vizsgálatra a 74-es Mezőberényi belvízrendszert (1. ábra) jelöltük

ki. Területe 470 km

2

, a Köröstől délre, a Maros hordalékkúpjának peremi területén a Körös

menti sík kistájon fekszik. Jellegzetesen feltöltött ártéri síkság, amelyet elhagyott medrek szabdalnak fel. A belvízrendszer kiépítettsége alacsony (csatornasűrűsége: 0,6 km/km2), a

meliorált területek aránya is alacsony, fejlesztési igénymutatója a KÖVIZIG területén lévő

belvízrendszerek közül a legmagasabb. Az itt jelentkező belvizek keletkezésének döntő

okozója, csapadék, de az eltemetett medrek a földárja jelenség kialakulásához is

kedveznek. 1. ábra. Vizsgálati területek (74. sz. Mezőberényi belvízrendszer)