A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Nagy felbontású digitális terepmodell alkalmazása a 74-es Mezőberényi belvízrendszer belvíz-veszélyeztetettségi térképezésében
3 Jelen vizsgálatban arra törekedtünk, hogy a befolyásoló tényezők, illetve paraméterek belvízképződésben betöltött szerepüket minél pontosabban meghatározzuk a GIS eszközök minél szélesebb körű alkalmazásával. Ezért jóval sűrűbb hálózattal (rácshálózattal) dolgoztunk, így vektoros digitális tényezőtérképeket állítottunk elő, amelyeket fedvényként kezelve, egy részletgazdagabb térbeli felbontású szintézistérképet hoztunk létre, amely jól kifejezi a vizsgálati területek-részegységek területének belvízi veszélyeztetettségét. A szintézistérkép előállításához továbbfejlesztettük a Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutatót (KBM). A mutató kiszámításához regressziós vizsgálatokra volt szükség, amihez közvetetten felhasználtuk az elöntési térképet (belvíz-gyakorisági értékek), mint függő változót. 2.2. Befolyásoló paraméterek meghatározása A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolatának tisztázását célzó korábbi kutatásaink eredményeire támaszkodva az alábbi 6 fő tényező számszerű értékét határoztuk meg és ezeket használtuk fel a végső térkép szerkesztésénél. 1. Hidrometeorológiai tényező (a súlyozott csapadék és a lehetséges párolgás éves értéke hányadosának 10%-os előfordulási valószínűségű értéke); 2. Domborzati tényező (1:10000 FÖMI által forgalmazott digitális domborzati adatokat használtuk fel, illetve 1:25000-es méretarányú rétegvonalas térképekről készített digitális terepmodell alapján és a magassági pontok figyelembe vételével); 3. Talajtani tényező (víznyelési sebesség és egyéb mutatókból meghatározva, a Kreybig-féle talajtérképek és a Várallyay-féle térképek alapján); 4. Földtani tényező (a felső 10 méteres rétegöszlet fő jellemzőiből, mint az agyagossági százalékból, a vízzáró réteg vastagságából és elhelyezkedéséből számítva, földtani térképek alapján); 5. Talajvíztényező (a 4 nagyvíz (NV) átlaga, konkrét kútadatokra feldolgozva és a domborzati modellhez igazítva); 6. Földhasználati tényező (művelési ágakból, mint rét-legelő, szántó, erdő, meghatározva, felhasználva a CORINE Landcover CLC50 adatbázist). 2.2.1. Hidrometeorológiai tényező A hidrometeorológiai viszonyokat döntően meghatározó csapadék- és léghőmérsékletadatokból egyetlen tényezőt, az ún. humiditási indexet (HUMI) alakítottuk ki. Ez a téli félévi csapadékot nagyobb súllyal veszi számításba, mint a nyári félévit, és ilyenformán a belvízképződés hidrometeorológiai feltételeit jobban kifejezi, mint az egyszerű összeg. A Humiditási Index számítási menete a következő: 5,0 * PET P HUMI ahol, P*: súlyozott csapadékösszeg az október-szeptemberi 12 hónapos időszakban, [mm], a PET pedig a potenciális evapotranszspiráció az október-szeptemberi 12 hónapos időszakban, [mm]. A belvíz-veszélyeztetettségi térkép szerkesztéséhez a HUMI 10 %-os előfordulási valószínűségű értékeit kell felhasználni. A hidrometeorológiai tényező, vagyis a humiditási index számított értékeinek területi eloszlását a vizsgálati területen a 2. ábrán mutatjuk be.
