A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
3. szekció: Árvíz- és belvízkockázatok térképezése - Körösparti János - Bozán Csaba (HAKI): Nagy felbontású digitális terepmodell alkalmazása a 74-es Mezőberényi belvízrendszer belvíz-veszélyeztetettségi térképezésében
NAGY FELBONTÁSÚ DIGITÁLIS TEREPMODELL ALKALMAZÁSA A 74-ES MEZŐBERÉNYI BELVÍZRENDSZER BELVÍZVESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉPEZÉSÉBEN Körösparti János – Bozán Csaba HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET 1. Bevezetés, előzmények A Halászati és Öntözési Kutatóintézet több éves kutatási munkája során belvízveszélyeztetettségi térképeket készített az Alföld számos területére. A regionális léptékű elemzések után a kisebb területek mélyreható vizsgálatára helyeztük a hangsúlyt. Az eddig elkészült térképeink alapján kijelölünk olyan területet (74-es Mezőberényi belvízrendszer), amelyik magasabb veszélyeztetettségi kategóriába esik, és a digitális szintézis térkép készítéséhez felhasznált tényezők részletesebb elemzésével és pontosításával, jobb megbízhatóságú, részletgazdagabb, a döntéshozók számára helyi szinten jobban felhasználható térképet szerkeszthetünk. Célunk a pontosított digitális domborzati modellen végzett hidrológiai összegyülekezési és lefolyási folyamatok földhasználattal összefüggő vízkormányzási feladatok rendszerének fejlesztése mellet, a mezőgazdasági igényeket is figyelembe vevő vízgazdálkodási beavatkozások támogatása. Eddigi munkáink eredményeit felhasználva egy gyakorlati felhasználásra alkalmas vizsgálatot végeztünk, olyan kijelölt mintaterületen, ahol a belvíz keletkezése eltérő okokra vezethető vissza. Ehhez a már meg lévő térképünk felbontásának javítására volt szükség. Az egyes vizsgálati terület léptéke határozza meg milyen pontosságú adatokat kell az elemzésekbe bevonni. Az eddig elvégzett kutatás eredményei regionális szinten megbízható térképet eredményezett. Az eddigi térképeink alapján kijelölünk olyan területet (74-es Mezőberényi belvízrendszer), amely magasabb veszélyeztetettségi kategóriába esik. A digitális szintézis térkép készítéséhez felhasznált tényezők részletesebb elemzésével és pontosításával, jobb megbízhatóságú, részletgazdagabb, a döntéshozók számára helyi szinten jobban felhasználható térképet szerkeszthetünk. Célunk a pontosított digitális domborzati modellen végzett hidrológiai összegyülekezési és lefolyási folyamatok vizsgálatával a földhasználattal összefüggő vízkormányzási feladatok rendszerének megismerése. Összehasonlítjuk a különböző felbontású digitális terepmodellek (DDM 1:25000, DDM1:10000) segítségével nyert adatok használhatóságát. Természetesen a felbontás javítása regionális szinten jelentős költségemelkedést jelent, ezért bizonyos megbízhatósági szint elérésekor csak kis területek célirányos elemzése végezhető el gazdaságosan. Célunk meghatározni azt a gazdaságos, megfelelő megbízhatóságú léptékűséget, ami a részletesebb vizsgálatok és területfejlesztések érdekeit szolgálják. Ez hosszú távon elvezet a gyakorlati alkalmazás megvalósításához mind a vízgazdálkodási társulatok, mind pedig a gazdálkodók számára, ami lehetőséget teremt a vízgazdálkodási feltételek javítására, a kedvezőtlen adottságok hatásának mérséklésére, a termelés biztonságának fokozására, illetve az alternatív hasznosítási lehetőségek figyelembe vételére.
