A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Mándity Milán (ADUKÖVIZIG): Az Érsekcsanádi és a Karapancsai szivattyútelepek bemutatása
1 AZ ÉRSEKCSANÁDI ÉS A KARAPANCSAI SZIVATTYÚTELEPEK BEMUTATÁSA Mándity Milán ADUKÖVÍZIG Bajai Szakaszmérnökség 1. Bevezetés Dolgozatom célja két olyan szivattyútelep fejlődéstörténetének a bemutatása, amelyek már több mint 100 éve kulcsfontosságú szerepet töltenek be a belvízmentesítésben. Az Érsekcsanádi szivattyútelep Baja város északi határától 7 km-re található. Rendeltetése, hogy a Duna magas vízállásánál a sárközi vízrendszer vízgyűjtő területéről a vizet a befogadóba, a folyóba jutassa (1. ábra). D u nav ö lg y ifő c s a to rn a 6 /5 1 Baja Duna Érsekcsanádi szivattyútelep Érsekcsanád Sárközi I. csatorna 1. ábra: Az Érsekcsanádi szivattyútelep elhelyezkedése A Karapancsai szivattyútelep Bajától délre fekvő Margitta-sziget területéről emeli át a felesleges vizet a Felső-Bácskai Hátság talpvonalánál húzódó Ferenc-tápcsatonába (2. ábra). Baja Mohács D u n a Hercegszántó Báta Karapancsai szivattyútelep Ferenc-tápcsatorna 2. ábra: A Karapancsai szivattyútelep elhelyezkedése Habár a szivattyútelepek két külön belvízi öblözet területén találhatóak, megépítésük oka mégis azonos művi beavatkozások sorozatára, a Duna szabályozására vezethető vissza. A XIX. század utolsó harmadáig, ezeken a mély fekvésű területeken a Duna szabadon járhatott, és a víz természetes úton a fokok szövevényes hálózatán keresztül vonulhatott le. A Duna bal
