A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Lőrincz Károly (nyugdíjas): Társulatok a szatmári vidékért

8 követően szakmai felvértezettségünk is volt. Ez a merész vállalkozás jó tíz évig biztosította

számunkra a az életet, a közcélú vízigazdálkodási létesítmények fenntartásához a forrást (az

akadozó állami támogatás helyett). Élvezhettük a munka örömét, akár hétvégeken is, hiszen

olyan sok pályázatot sikerült elnyernünk. Optikai védőcső hálózat fektetése drénezőgéppel Mi építettük a hazai optikai gerinchálózat negyedét (750 km), többek között a NyíregyházaMátészalka, a Miskolc-Szerencs-Kazincbarcika, Debrecen-Nyíregyháza-Kisvárda-Záhony,

Fehérgyarmat-Kisar, Karcag-Tiszafüred viszonylatokban. Helyi hálózatot építettünk a

szatmári települések nagy részében, így Mátészalkán, Kocsordon, Nagyecseden Tyukodon,

Csenger körzetében, Tunyogmatolcson, Nyírkátán, Hodászon, Nyírmeggesen, Kölcse és

Rozsály térségében, Nyíregyházán, Tarpán, de megyén kívül is többek között Szegeden,

Hódmezővásárhelyen, Budapesten, Püspökladányban, Eleken. Így mi a rendszerváltásból

fakadó, társulatokat érintő gazdálkodási nehézségeket nem vettük észre. Távközlési helyi hálózat építése Fehérgyarmaton és Mátészalkán De ami késik… Néhány évig futotta még a vállalkozáson szerzett tartalékainkból a közcélú művek

fenntartását fedezni, de a rekonstrukcióra már nem volt elég sajáterőnk. A Tisza-Szamosközi társulat a vállalkozásainál beragadt, így 1995. évben felszámolásra

került. A Szatmári-tájat érintő 1997. évi tavaszi és 1998. évi nyári belvíz hatására a mindig