A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Kovács Richárd (ÉDUKÖVIZIG): Árvízvédelmi célú műszaki beavatkozások történeti áttekintése a Fertő-tavon

2 Szintén osztrák kronológiát idézve, mintegy 400 évre visszamenőleg tekintsük át az alábbi

ábrán az áradások (Überflutung) és kiszáradások (Austrocknung) előfordulását a Fertő-tavon, a szöveges feljegyzésekből azonosított magas (NV- hoch), közepes (KV- mittel), és alacsony

(KV- niedrig) vízállásokkal. (Forrás: BOKU (2005), p. 22.) A Fertő-tóra irányuló árvízvédelmi beavatkozások korszakonkénti elemzése A Fertő-tó kedvezőtlen vízjárási adottságainak mérséklése érdekében az elmúlt egy

évszázadban több műszaki beavatkozást is terveztek, melyek közül több meg is valósult. A tó

szabályozásának történetéhez tartozik, hogy a XIX. század műszaki elképzelései között

szerepelt a tó teljes kiszárítása is. (Pannonhalmi M. – Sütheő L. szerk. (2004), p. 1-4.) A tó vízszintjének állandósítására vonatkozó elképzelések, valamint az ezzel összefüggő

gazdasági elemzések a múlt század egyik fontos kérdésköre volt a tóval kapcsolatban. A

különböző változatok összefoglalása Károlyi Zoltán munkáját dicsérik. (Pannonhami M. - Sütheő L. (2007), p. 6-8.) A Fertőhöz kapcsolódó beavatkozások történeti tagolását a Rábaszabályozó Társulat működéséhez igazítottam, tekintettel a Társulat meghatározó szerepére. Az árvízvédelmi

beavatkozások könnyebb műszaki és társadalmi elhelyezhetősége érdekében az egyes

korszakokra jellemző átfogó elképzelésekre és az azokat részletező tervekre, alternatívákra is

kitértem. Fertő-tavat érintő beavatkozások a Rábaszabályozó Társulat megalakulása

előtt - 1770. körül Hegedűs Antal által készített terv a Fertő-tó és a Hanság lecsapolását célozta. Ez

egyben célul tűzte ki a vízfolyások akkori medrének helyreállítását, továbbá a Rábca, a Répce

és az Ikva vizeinek egy mesterséges csatornába, a „Hegedűs csatornába” történő egyesítését.

Ennek a csatornának, mely a mai Hanság-főcsatorna elődjének tekinthető, 1775-1779. között el

is készült a Bősárkány – Király-tó közötti szakasza.