A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Kovács Richárd (ÉDUKÖVIZIG): Árvízvédelmi célú műszaki beavatkozások történeti áttekintése a Fertő-tavon
3 - 1800-1831. között megtörtént a Hegedűs csatorna meghosszabbítása a Király-tavon át a kapuvári égererdőig. - 1826-ban Beszédes József tervet készített a Fertő-tó kiszárítása és a Vulka, valamint más mellékvizek fölfogása érdekében. Tervében a Hanság tengelyében egy csatorna kiépítése szerepelt, a Hanságtól a külvizeket két övcsatorna kialakításával szándékozta távol tartani. A terv nem került kivitelezésre. - 1830-ban Babics Károly tervezte meg a „Fertő csatornát” Győr megye határától a pomogyi gát felett 2,2 km hosszban mely még így sem érte el a tavat. A tervet megvalósították, akkori megítélés szerint azonban szűk keresztmetszete miatt nem váltotta be a tervezett hatást. - 1838-ban a Fertő-tó szabályozására az egyik legrégebbi javaslatot Keczkés Károly tette meg. Tervében a tó lecsapolásához elegendőnek vélte a tó és a Kis-Duna közötti esést. A korábbi problémák megoldását a Rába, a Rábca, a Répce és az Ikva folyók szabályozásában látta, javaslatában a Rába szabályozását szorgalmazta. A tó lecsapolásánál a meglévő Eszterházy csatornához igazodott. A Rábca meghosszabbításával és bővítésével a Répce, a Kis-Rába és az Ikva vizeit kívánta felfogni és elvezetni, sőt a csatornát nyugat felé meghosszabbítva a Fertő-tó fenekén át Nezsiderig vezetni. A terv kivitelezésére nem került sor. (Kovács Z. (1983), p. 4-5.) Fertő-tavat érintő beavatkozások a Rábaszabályozó Társulat működése idején A Fertő-tóra irányuló további tervek a Rábaszabályozó Társulat alakulásával, annak működésével kapcsolatosak. A felmerülő érdekeltségi problémák és a nagy költségek miatt a Társulat megalakulása hosszú ideig elhúzódott. A Rábaszabályozó Társulat működési időszakát jellemző társadalmi viszonyokról, a tervezett elképzelések menetéről és az azokat kísérő társadalmi-politikai reakciók színes leírását adták a korbeli sajtó tudósításai, melyekből Vámosi Sándor által szerkesztett „A vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992)”-című munkából nyerhetünk ízelítőt. A Fertő ügyének jelentőségét szemlélteti, hogy a kisbirtokostól a parlament képviselőn át a miniszterig szinte az egész akkori társadalom véleménye megismerhető ezekből az írásokból, biztos „lenyomatát” adva a tóhoz fűződő korabeli érdekviszonyoknak. A korszak főbb eseményei ekként foglalhatók össze: - 1870-ben készültek el a tervek a Rábca és a Fertő érdekeltségek részére. - 1871-ben elfogadták a Társulat szabályzatát, melyben összeírták és meghatározták az 1853. évi árvíz által a Győr és Nezsider közötti árvízzel érintett területeket, melyet a továbbiakban ártérnek tekintettek. (1. kép)
