A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Hullai Katalin - Markella Krisztián - Bodrogi Berta - Cseke Diána (KDVKÖVIZIG): Megemlékezés Kvassay Jenő születésének 160. évfordulójáról

2 évben megkapja a Lipót - rend lovagkeresztjét is. 1899-ben megszervezi a Földmívelésügyi

Minisztériumon belül a Magyar Királyi Országos Vízépítési Igazgatóságot. Működése a hazai

földművelésügy és folyószabályozás új korszakát jelöli. Fő erejét a műszaki elvek és irányok

biztos kijelölésében és azon kitartásában látja, mellyel az elveket diadalra juttatja. Négy

évtizeden át a magyar vízügy legfőbb irányítójaként működve új korszakot hozott a magyar

vízépítés történetébe. 1919. június 6-án hunyt el Budapesten, végső nyughelye Őrbottyánban

található. Kvassay Jenő munkái: - A műegyetem (Pest, 1874) - Vizeinkről (1875) - Rétmívelés (1877) Rétművelés, különös tekintettel az alagcsövezésre és öntözésre. (A

Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium által 600 Ft-tal jutalmazott pályamű.) - Note sur le moulinet de Woltmann (1877) - Über Natron- und Székboden (1880) - Mezőgazdasági vízműtan (I–II. Bp., 1880 – 1882) (I. Technikai rész, II. Mezőgazdasági rész. Elnyerte a

Magyar Tudományos Akadémia 3000 Ft-os Fáy - féle

pályadíját.) - Kommentár a vízjogi törvényhez (1886) - A hazai öntözésről (1887) - Csekélyesésű folyók szabályozása (Bp., 1888) - Emlékirat vízszabályozásaink ügyében (Bp., 1888) - A Tiszavölgy szabályozásáról (1888) - A csekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei (1889) (A Magyar Tudományos Akadémia 1000 Ft-os pályadíját

nyerte el vele.) - A vízszabályozási és talajjavítási hitel törvényhozási

rendezése (1889) - A hazai öntözések mai állásáról (1895) - Mily alapon építsük öntözőcsatornáinkat (1896) - Vízi közlekedési politikánk (Bp., 1912) - A nemzetközi Duna és Magyarország (Bp., 1913) - Le Danube international (Bp., 1919) - Számos cikke és értekezése jelent meg bel- és külföldi lapokban valamint

folyóiratokban. Kvassay Jenő eredményei: 1878. Kultúrmérnöki Intézmény megszervezése A kultúrmérnökség működési köre a belvízrendezés és – lecsapolás az alagcsővezetés, és

öntözés, a mederrendezés és vízmosás – megkötés és a halászati ügyek felügyelete területeire

terjedt ki. 1880-ban a kulturmérnöki hivatalok Kvassay vezetésével hamarosan az egész országban

kialakították szervezeti hálózatukat, s az egyik legsikeresebb állami műszaki szolgálatnak