A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Gerencsér Árpád (nyugdíjas): A vízépítés fejlődése 1960 és 1990 között
4 A kivitelező, építő szervezet Az ágazat építési feladatait nagyrészt saját szervezeteivel kényszerült elvégezni. Ezt egyrészt új építési szervezetek alakításával, másrészt a meglévő szervezetek tevékenységének kibővítésével valósította meg. Vízépítési szakfeladatok ellátására a budapesti, de országos hatáskörrel a Vízügyi Építő Vállalat (Zeleznik Sándor igazgató, Honfi László főmérnök) mellett vidéki építő vállalatokat alapított: KEVIÉP, Debrecen (Hernádi Alajos igazgató), DÉLVIÉP Kaposvár (Holl Lajos igazgató, Vigh Sándor főmérnök), DUVIÉP Veszprém (Rózsavölgyi Imre igazgató, ?) Vízkutatásra és vízkutak létesítésére alakult budapesti székhellyel és több vidéki egységgel a VIKUV (Budai László igazgató, Konyor László főmérők), folyószabályozási és kavicskotrási feladatok ellátására a FOKA (Honfi László igazgató, Tóth Lajos főmérnök) A regionális vízellátás fejlesztésére és üzemeltetésére kezdetben három vállalat alakult mégpedig az Északmagyarország (Kazincbarcika), a Dunántuli (Siófok)és a Tiszamenti RegionálisVízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, melyek jelentős építési feladatokat is elláttak. A sok kis települési vízműszolgáltató szervezetek összevonásával megyei vállalatok jöttek létre , amelyek jelentős építési feladatot is elláttak létrejöttek . A fővárosi és a megyei jogú városok víz-csatornamű vállalatai is felkészültek az építési feladatok ellátására. Némely vállalat speciális gyártási és építési feladatra is szakosodott. Például a Fővárosi Vízművek a csáposkutak építésére, az előregyártott szerkezetű vízmedencék és a nagyátmérőjű ROCLA vasbetoncsövek gyártására és építésére készült fel. A korábban öntözési főművek üzemeltetésével foglalkozó Vízgépészeti Vállalat (Varsa Ferenc igazgató, Nagy Lajos főmérnök) új profilt kapott lajosmizsei központtal: víz és szennyvízkezelési technológiai berendezések, acélszerkezetű víztornyok fejlesztésére és gyártására szakosodott. A vízügyi igazgatóságok tevékenységi köre kibővült vízépítési feladatokkal (földművek és műtárgyak), amit főleg a szakaszmérnökségek megerősítésével, termelési igazgatóhelyettesi irányítással és erős központi gépészeti üzemek létesítésével oldottak meg. A következőben megemlítem az induláskori termelési igazgató helyetteseket és a gépészeti vezetőket, akiknek döntő szerepük volt az eredményes fejlesztésben: GYŐR (Márk Imre, Böcskei László), BUDAPEST (Márkus István, Várnagy József),BAJA (Bognár Győző, Pécsi Antal), SZÉKESFEHÉRVÁR (Filip István, Pesti Imre), PÉCS Holl Lajos, Szenohracki István), SZOMBATHELY (Gál Ferenc, Fehér István), NYIREGYHÁZA (Pammer Pál, Demcsák József) DEBRECEN (Szabó János, Szőnyi István), MISKOLC (Schmidt László, Lőrinc Károly),SZOLNOK (Nagy Illés, Törőcsik Ignác),SZEGED (Polgár István, Dobi László ?)GYULA (Pálinkás Lajos, Réti Mihály) A vízgazdálkodási társulatok főleg a vízrendezési, meliorációs építési és fenntartási feladatok végzésére készültek fel egyre nagyobb mennyiségben.
