A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)
15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Gerencsér Árpád (nyugdíjas): A vízépítés fejlődése 1960 és 1990 között
5 Az építési tevékenység –bruttó termelési érték- növekedését és az egyes szervezeti formák közötti megoszlást az alábbi táblázat mutatja Mrd Ft-ban: 1980 1990 Vízművek 3,13 6,14 Vízigek 2,38 4,56 Vizügyi építők 2,67 4,55 VIKUV 0,53 0,65 FÓKA 0.59 0.60 V g Társulatok 2,19 3.36 ÖSSZESEN 11,49 19.86 A kapacitások dinamikus növekedését a gépesítés, a korszerűbb anyagok és építéstechnológiák alkalmazása tette lehetővé. A 40-es és az 50-es évek elején még általános volt a kézi munka széleskörű alkalmazása, ami fokozatosan a minimálisra csökkent. Az egyes szervezetek állóeszközei anyagi-műszaki összetételének változására néhány jellemző adat: vízügyi igazgatóságoknál a gépek értékének aránya 1960-ban 26%-ot, 1985ben 48%-ot tett. Az ágazat erő és munkagépei állományának növekedésének ütemére ad tájékoztatást az alábbi néhány szám: 1970-ben 641 db, 1975-ben 1210 db kotró és egyéb földmunkagéppel rendelkezett az ágazat s a tehergépkocsik száma 1700 db-ról 2600-ra nőtt ezen öt év alatt. A gépek működtetésére karbantartására korszerű gépjavító-karbantartó műhelyek épültek szerte az egyes szervezeteknél. E műhelyek a gépjavítás mellett legyártották az építésekhez szükséges acélszerkezeteket, gépészeti berendezéseket s némelyek a szakma igényére speciális gépeket is kifejlesztettek, gyártottak. Például a Tiszántúli Vizig műhelyében öntisztító mozgó gerebek, úszó csatorna karbantartó gépek, korszerű szkréperládák, a Déldunántúli Vizignél traktoros árokkarbantartó gépek készültek és praktikus zagyszivattyúkat gyártottak, a Hajdú megyei Vízműnél műhelyébe. A gépek zavartalan működésének biztosítására az ágazat megoldotta az abban az időben akadozó alkatrész készletezést s amelynek bázisán létrejött később a vízügyi export szervezése is.(VIZAKER, majd később a VIZEXI),.,. A vízépítés fejlesztéséhez sok, különböző és eltérő szintű szakemberre volt szükség. Széleskörű szakemberképzést indított illetve kezdeményezett az ágazat vezetése. A betanított munkások képzését főleg saját szervezetek végezték, a gépkezelők és egyéb szakmunkások
