A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Dr. Gerencsér Árpád (nyugdíjas): A vízépítés fejlődése 1960 és 1990 között

1 A VÍZÉPÍTÉS FEJLŐDÉSE 1950 ÉS 1989 KÖZÖTT Dr. Gerencsér Árpád Előszó Az elmúlt 20 évben különböző fórumokon és kiadványokba a kollégák ismertették az egyes

vízügyi szakágazatok területén elért fejlesztések eredményeit és rendszerint megemlékeztek az egyes szakterület vezető szakembereiről. Másik oldalról, egyes firkászok részéről viszont szinte más se hangzik el, mint igazságtalan destrukció. A tárgyi időszakban semmi említésre

méltó fejlődés nem történt a vízgazdálkodás terén sem. A létesítmények tervezőiről, a

megépítőiről és az egész rendszer szervezőiről mintha megfeledkezett volna a szakma is. E hiány pótlását szükségesnek tartom és ezért bátorkodom elkezdeni a megemlékezést e kis

tanulmányban abban a reményben, hogy a jövőben többen is vállalkoznak majd e témában is a korrekt és tényszerű visszatekintésre. Megjegyzem, hogy a feladat nem könnyű, mert például a vízügyi könyvtárnak sanyarú sorsa volt az elmúlt 20 évben. Az állandó átszervezés, a szinte

folyamatos költöztetés rendkívüli módon szétzilálta a szervezetet, az értékes adatok különböző helyen, ládákba csomagolva szunnyadnak. Ezért a tanulmányomba szereplő adatok

több esetben hiányosak. A vízgazdálkodási helyzetének, fejlődésének rövid bemutatása Az 1950-s évek közepétől egyre nagyobb súlyt helyeztek az ország infrastruktúrájának s ezen

belül a vízgazdálkodás fejlesztésére. Ez utóbbi országos irányítására és szervezésére hozták

létre 1953-ban az Országos Vízügyi Főigazgatóságot Dégen Imre vezetésével. A

Főigazgatóság vezetése felmérte az elkövetkező évtizedek fejlesztési feladatait, a várható

pénzügyi lehetőségeket és megállapította, hogy az országban meglevő beruházás szervezői,

műszaki tervezői és kivitelezői kapacitás nem elégséges a vízgazdálkodás építési igényeinek

kielégítésér. Az állami és szövetkezeti kapacitásokat leterhelték az államilag kiemelt ipari és

lakásépítési feladatok, ezért az 1950-es évek végén elkezdték a vízépítőipar kialakítását, illetve fejlesztését a szervezeten belül. A vízgazdálkodási beruházások növekedésére, termelő-szolgáltató tevékenységére jellemző

néhány szám millió Ft-ban (Mrd Ft) és a foglalkoztatottak számának változására vonatkozó

értékek: 1960-ban 42.5, 1980-ban 213,4, 1988-ban 251,8 Mrd Ft-os népgazdasági beruházáson belül

egyre nagyobb lehetőséget kapott a vízügy és a részaránya az 1,56%-ról 5.92%-ra, majd az utolsó évben 10,2%-ra nőtt. (Az utolsó évben a GNV nagy tételként szerepelt és ekkora a

vízügyre biztosított beruházási összeg a GDP 1,4%-át tette ki.) A bruttó állóeszközértékek az ágazatban a sokszorosára növekedtek: Az 1970-ben 78 Mrd Ft, 1980-ra 127 majd 1989-re 266 Mrd Ft-ra nőtt. Ezen belül a gépek értékének aránya 5,2%-t 11%-t tett ki. (Bruttó értékben.)