A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7-9.)

15. szekció: A magyar vízgazdálkodás története - Faragóné Pöppl Zsuzsanna (EJF): Települési vízgazdálkodás a vízi közművek aspektusában az ADUKÖVIZIG területén a 20. században

2 zésével. Az új típusú vízgazdálkodási társulatok a vízgazdálkodási feladatuktól függően vízi társulatok vagy vízi közmű társulatok. Megjegyzendő, hogy létrejöttükben nagy szerepe volt az Országos Vízügyi Főigazgatóság államtitkárnak, Dégen Imrének [2] (2. kép), aki az új típusú társulati rendszer újjá-

szervezését szorgalmazta. 1. kép Illés György 2. kép Dége

n Imre A vízi társulatok: vízrendezési, ezekkel összefüggő műszaki talajvédelmi, és mezőgazdasági vízhasznosítási munkákat végeznek. A társulatoknak ez a fajtája beruházó és kivitelező szervezet, amely a létrehozott közcélú vízi létesítményeket kezeli, fenntartja, és a műveket üzemelteti. Ehhez állandó

munkaszervezettel és megfelelő termelő-szolgáltató kapacitással rendelkezik. A vízi közmű társulatok: a kisebb településekben alakultak a vízi közművek megvalósítására, fejleszté-

sére. A település vízellátását, szolgáló közműveket a vízműtársulat, a szennyvízelvezetést és tisztítást

szolgáló csatorna közműveket a csatornamű társulat hozta létre. Ez a társulati forma kizárólag beruházó jellegű szervezet, amely a kész létesítményeket üzemeltetésre a szakvállalatnak adta át

[ 4]

. 1957 óta a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályokat többször módosították, a vizsgált

időszak alatt a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1995. évi LVII. törvény (IX. fejezet) és a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. Rendelet szabályozta. 3. A vízi közmű társulatok 3. 1. A vízi közmű társulatok működése A vízgazdálkodási és vízi közmű társulatok által ellátott helyi jelentőségű közcélú feladatok a vízgazdálkodás egységes területi rendszeréhez kapcsolódó tevékenység szerves részét alkotják. Ennek során

biztosítaniuk kell a társulati közfeladatok és a vízgazdálkodás területi feladatai közötti összhangot és a

rendelkezésükre álló anyagi eszközök hatékony felhasználását. Társulat alakítható, ha a tagoknak az érdekeltség területén ingatlan tulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó

személyeknek az érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége az alakuló közgyűlésen elhatározza a társulat megalakulását, elfogadja a társulat alapszabályát, megválasztja a társulatvezető szerveit és tisztségviselőit. A vízgazdálkodási társulatok demokratikus önkormányzat alapján működnek. 3. 2. A vízi közmű társulatok szervezeti felépítése A társulatok szervezetét és testületi működését érintő minden kérdésben a vonatkozó jogszabályok

alkalmazásával a társulat szervei döntenek. A társulat szervei: taggyűlés, intézőbizottság, ellenőrzőbizottság, választmányok, amelyek elősegítik a testületi szervek működését, társulatok tevékenységét és

érdekvédelmét. Az intézőbizottság irányítja a társulatot, amelynek élén a társulat elnöke áll. A társulat gazdálkodását az ellenőrző bizottság felügyeli. A választott szervek rendszeresen beszámolnak a

társulat legfőbb szervének, a taggyűlésnek (közgyűlésnek), amely a legfontosabb gazdasági és műszaki döntéseket is meghozza. Ezek közé tartozik az elvégzendő műszaki feladatok, érdekeltségi hozzájá-

rulás mértékének meghatározása, források felhasználása, a gazdasági terv és zárszámadás jóváhagyása. A vízi társulatok érdekképviseleti szerve 1957 és 1992 között az 1967-ben megalapított Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya volt.